Kétségtelen tény, hogy Magyarországon a pálinkafogyasztás és -főzés fontos hagyomány. Viszont a pálinkakészítés jövedékiadó-köteles. Ezzel szembefordulva a magyar kormány meghirdette a pálinkafőzés szabadságharcát, amelynek következtében az épült be a köztudatba, hogy az Európai Unió megfoszt bennünket hagyományainktól. A 2010 őszén hatályba lépett jogszabály szerint 50 literig adómentesen lehet otthon, vagy bérfőzésben pálinkát főzni saját fogyasztásra. Azonban az intézkedés szembemegy az uniós joganyaggal, mivel az adózás területére vonatkozó szabályozást nem veszi figyelembe.
Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, mellyel a közösség teljes jogú tagjává vált. A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg, amely során megvizsgálták a tagjelölt, ez esetben Magyarország alkalmasságát, illetve ismertették az uniós acquis, magyarul az uniós joganyag egyes részeit. A közösségi joganyagot – egyeztetéseket követően – át kell ültetni a nemzeti jogba, melyet jogharmonizációs folyamatnak nevezünk. A tárgyalások során a tagjelölteknek lehetőségük van derogációs kérelmet, vagyis egy adott törvény ideiglenesen hatályon kívül helyezését intézni az Unió felé. Magyarország az adózás területén az otthon, illetve bérfőzéssel főzetett pálinka jövedéki adójára vonatkozóan nyújtotta be derogációs igényét az Európai Bizottság felé. A bérfőzésre vonatkozó kedvezményes adókulcs fenntartási ideje 2007-ben lejárt.
Ezt követően 2010 őszén lépett hatályba az a jogszabály, mely szerint 50 literig adómentesen lehet otthon vagy bérfőzésben pálinkát főzetni saját fogyasztásra. A Bizottság erre azt kifogásolta, hogy Magyarország nem teljesítette az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19‑i 92/83/EGK tanácsi irányelvből eredő kötelezettségeit. Az Európai Bizottság 2010 szeptemberében levelet, 2011 szeptemberében felszólító levelet, majd 2012 júniusában indoklással ellátott véleményt küldött a magyar hatóságoknak, hogy tisztázzák a vitatott pontokat. A válaszok ismeretében a Bizottság továbbra is fenntartotta álláspontját, miszerint Magyarország uniós jogot sértett. Ezután kezdődött meg a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, melyet az Európai Unió Bírósága bonyolított le. Az ítélet 2014. április 10-én született meg, melyben a Bíróság elmarasztalta Magyarországot a jövedékiadó-mentes pálinkafőzés ügyében.
Az irányelv szerint jövedéki adót kell kivetnie a tagállamoknak az etilalkohol tartalmú italokra. A pálinka ebbe kategóriába sorolható, így jövedékiadó-köteles. Az irányelvben foglaltak szerint azonban kedvezmény adható Magyarország számára: a jövedékiadó-kedvezmény mérték évente nem lehet magasabb* 50%-nál, illetve alkalmazását háztartásonként 50 literben maximalizálták. Ezzel szemben a magyar szabályozás 0%-os adómértéket határozott meg arra az esetre, ha az elkészített párlat mennyisége nem haladja meg évente az 50 litert, illetve háztartásonként 200 literben maximalizálták a kedvezményes főzetést.
Az előírások és a közösségi joganyag célja, hogy egyforma körülményeket biztosítson a tagállamok, a lakosok és a gazdasági társaságok számára. Az adózás továbbra is nemzeti hatáskörben van, azonban ezen a területen is vannak bizonyos szabályok, melyek betartása elengedhetetlen annak érdekében, hogy az Unió területén a „fair” verseny kialakuljon, illetve fennmaradjon. A közvetett adók csoportjába tartozó jövedéki adó (és ÁFA) jellemzői közé tartozik, hogy az adó mértékét valamely termék, vagy szolgáltatás árában a vásárló fizeti meg. Éppen ezért a közvetett adók területén különösen fontos az adószabályok összehangolása azért, hogy a belső piac megfelelően működjön. Ez esetben a jövedékiadó-mentesség nem egyenlő feltételeket biztosít a tagállamok között. Mindezeken felül a 0%-os jövedéki-adó kulcs alkalmazása jelentősen torzítja a szeszpiacot is, mivel az adómentes otthoni főzésnek köszönhetően a kereskedelmi forgalomba hozott pálinkák mennyisége komolyan visszaesett. Továbbá a pálinkaszektor adóterheinek növekedése irányozható elő, mivel az államháztartásban mutatkozó jövedéki adó kiesését valamilyen módon pótolni kell.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a házi főzés legálissá és adómentessé tétele mennyiben járul hozzá a minőségi pálinka népszerűsítéséhez, ami egyébként a kormány célja. Illetve érdemes elgondolkodni azon, hogy az intézkedés vajon tovább növeli-e az alkoholisták számát Magyarországon.
A Bíróság előtt Magyarország képviselői a pálinka magyar történelmi hagyományaira hivatkoztak. Azonban ezek a tények nem jogosítják fel a tagállamot, hogy mentesüljön a vállalt kötelezettségei alól. A pálinkát illetően elmondhatjuk, hogy a magyar kormány kommunikációja elsődlegesen arra irányul, hogy az Uniót „rosszakaróként”, míg a kormányt „jótevőként” tüntesse fel a köztudatban.
Mindenestre a Bírósági döntést követően a pálinka-szabadságharc bukása következett, melynek eredményeként maradt a sarc megfizetése. Ez még így is kedvezményes, mivel 50 literig 50%-os adókedvezmény nyújtható a párlat elkészítésére.
1. kép: Pálinka címkék az 1930-as évek elejéről. http://bit.ly/1rHHEo6
2. kép: David Ebert http://bit.ly/1pGH5Zg
*javítva: 2014.09.04. 11 óra 13 perc - alacsonyabb helyett magasabb
