Azt már bizonyára sokan hallottátok, hogy Magyarországon az elmúlt 10 évben rengeteg közintézmény, kórház, iskola, műemlék, út, csatorna- és tömegközlekedési hálózat, és még sorolhatnánk, mi került felújításra. Javarészt uniós pénzből.

Azonban azt is sokat hallani, hogy az emberek nem értik, miért van szükség új Zeneakadémiára, vagy főterekre, kalandparkokra, mikor sok családnak még rendes étkezésre sem telik. Az emberek nem laknak jól a főterekkel, vagy egy-egy műemlék szép, új homlokzatával. Sokan teszik fel a kérdést: miért nem élelmiszert ad az EU?

Hát, valójában azt is ad.

EU-élelmiszersegély

A korábban csak egyszerűen EU-élelmiszersegélynek nevezett programot az új 7 éves költségvetési ciklusra (2014-2020) a Leginkább Rászoruló Személyeket Támogató Európai Segítségnyújtási Alapnak keresztelték.

„A legrászorultabbakat támogató európai alap hozzájárul ahhoz, hogy a korábban megfogalmazott célnak megfelelően 20 millió fővel csökkentsék a szegénységben élő, vagy az elszegényedés szempontjából veszélyeztetettek számát az EU-ban. A 2014-2020-as költségvetésben uniós szinten több mint 3,8 milliárd eurót különítettek el erre a célra. A tagállamok maguk dönthetik el, hogy élelmiszer- vagy más anyagi segélyt nyújtanak a legrászorultabbaknak, vagy például társadalmi integrációjukat segítő tevékenységeket szerveznek.” (Forrás: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete)

Magyarországon „2006-2013 között évente körülbelül 950.000 fő rászorulót ért el a program. (…) A célcsoport tagjai évente 2 alkalommal részesültek 5-25 kilogramm közötti, három különböző kategóriába sorolt élelmiszercsomagból. (…) 2006 és 2013 között eddig összesen 21,1 milliárd forint támogatás került felhasználásra.” (Forrás: Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program, pdf)

Na, jó, az azért túlzás, hogy egy szatyor tészta, liszt, cukor, háztartási keksz meg UHT tej évente kétszer csökkenteni fogja a szegénységet, de mondjuk egy kisebb család egy heti étkezésének egy részét fedezheti.

A kedvezményezettek a szegény családban élő gyermekek, a közterületen élők, és a rendkívül alacsony jövedelmű személyek. Az elmúlt időszakban a magyar lakosság kb. 10-11%-a részesült ebből a segélyből. Ha figyelembe vesszük, hogy 2011-ben a magyar lakosság 31%-át tekintették szegénynek, akkor azért még van mit tenni. Mindenesetre már ez is valami. (Aki a kicsit nem becsüli…)

Iskolatej- és iskolagyümölcs program

Ezekre a programokra azért van szükség, mert folyamatosan növekszik az elhízott lakosság száma Európában. Egyre kevesebb zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket fogyasztanak az emberek, míg a szintetikus, feldolgozott élelmiszerek egyre népszerűbbek. Ez egészségügyi problémákhoz és az életszínvonal romlásához vezet hosszú távon.

Az EU iskolatej-programja már 1977 óta létezik és évente kb. 20 millió gyermekhez juttat el tejet Európában. Magyarország a 2009/2010-es tanévre mintegy 1 millió euró uniós támogatást kapott a program keretén belül. Ezt a magyar állam 2,6 millió euróval egészítette ki (tehát 71% nemzeti, 29% pedig közösségi támogatás volt). Ebből 5815 tonna tejet és tejterméket tudtak kiosztani körülbelül 600 ezer magyar gyermek között az adott tanítási évben. Ez napi egyszeri 2,5 dl tejet, joghurtot vagy egyéb tejterméket jelent számukra.

Az EU iskolagyümölcs-programja viszonylag új. 2009-ben indult és Európa-szerte évente kb. 8,5 millió gyerek jut gyümölcshöz az iskolában ennek a kezdeményezésnek köszönhetően. Magyarországon a 2012/2013-as tanévben az iskolagyümölcs-programnak 5,2 millió eurós költségvetése volt. Ennek 69% volt uniós forrás, a maradék 31%-ot a magyar állam adta. Ebből Magyarországon 1880 iskolát és 341 274 alsó tagozatos diákot láttak el gyümölccsel. Ezek a tanulók a tanév alatt átlagosan heti 2-4-szer kaptak iskolagyümölcsöt.

Eddig a fenti két program egymástól külön működött. Most az EU megpróbálja őket összevonni, így a résztvevő iskoláknak nem két program különálló adminisztrációját kellene bonyolítaniuk, hanem csak egyet.

Az egészséges család

Végül, de nem utolsó sorban, megemlítenénk az EU "Az egészséges család" című programját, amely a legszegényebb lengyel és magyar (észak-magyarországi és észak-alföldi) régiókban kívánja népszerűsíteni a zöldség- és gyümölcsfogyasztást a gyerekek, a várandós nők és az idősek körében. A programhoz csatlakozó családok válogatott, szezonális zöldség- és gyümölcscsomagokat kapnak teljesen ingyen, 12 alkalommal a projekt 18 hónapja alatt.

Mind a négy program jellemzője, hogy a szétosztott termékeket igyekeznek helyi, és a rászoruló célcsoportot foglalkoztató termelőktől beszerezni. Az egészséges család, az iskolatej és az iskolagyümölcs programok már az egészséges életmódra nevelést igyekeznek alkalmazni. Ebben a tekintetben a főleg szénhidrátot és cukrot „osztogató” EU-élelmiszersegély program hagy némi kívánnivalót maga után, de az új programkiírásban már megjelennek a tudatosság jelei.

Természetesen azt a kérdést is joggal feltehetjük, hogy miért csak ennyit ad az EU, és miért nem fordít több forrást ilyen jellegű támogatásra. Ezt egy külön posztban fel fogjuk dolgozni a közeljövőben. Stay tuned!

Megjegyzés: Ezt a kis listát a teljesség igénye nélkül állítottuk össze, azokról a programokról, amikről már mi is hallottunk. Előfordulhat, hogy létezik az EU-nak más élelmezésre irányuló programja is. Ha ismersz ilyet, oszd meg velünk megjegyzésben.

Források:

Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (pdf)

Az EU iskolatej- és iskolagyümölcs-programjának magyarországi tapasztalatai (pdf))

Iskolagyümölcs-program jelentés a 2012/2013-as tanévről (pdf)

Iskolagyümölcs-program nemzeti stratégia a 2012/2013-as tanévre (pdf)