COP 21

195 ország számára elfogadható, történelmi megállapodás született Párizsban az ENSZ 21. klímakonferenciáján. A tárgyalássorozatra november 30. és december 12. között került sor, a Párizs melletti Le Bourget-ben. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tárgyalás után nyilatkozott és az Európai Unió eddigi példamutató harcát méltatta, amit a klímaváltozás elleni küzdelem során elért, valamint kiemelte, hogy a megállapodás ezt jól tükrözi az egész világ számára. Nyilatkozata végén elégedetten tette hozzá: „Mindannyiukra büszke vagyok!”

A név…

COP 21, azaz az ENSZ 2015-ös Klímaváltozásról szóló konferenciája. A rövidítés lefordítva a „Felek Konferenciáját” takarja, a 21-es pedig a konferencia sorszámát. De milyen felekről is van szó? A tanácskozás neve eredetileg így hangzik: Conference of the Parties to the 1992 United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCC. Vagyis a UNFCC tagjairól beszélünk.

Miért pont Párizs?

A UNFCC tárgyalások fogadó országai váltakoznak az ENSZ tagjai között. Franciaország ugyanakkor kapóra jött ennél a meghatározó tárgyalásnál, hiszen jó példával szolgálhat a résztvevőknek, mivel egyike azon kevés országoknak, ami fenn tud tartani egy magas életszínvonalat amellett, hogy „széntelenítette” villamosenergia-termelését és fosszilis energiahordozóit.

Előzmények

A 2009-es koppenhágai kudarc után mindenki kiemelte, hogy a két hetes tárgyalássorozat kritikus a Föld jövőjére nézve, így mindenképp sikerre kell vinniük a kitűzött célokat és történelmi jelentőségű, soha nem látott megállapodásnak kell születnie. Konferenciára a november 13-ai párizsi terrortámadás vetett árnyékot, így a hatóságok betiltottak minden, a konferenciához szorosan nem kapcsolódó eseményt, megmozdulást. Az Európai Unió 5 nappal a tárgyalások megkezdése előtt ismertette álláspontját és céljait. Az EU2020 stratégia is tartalmazza már az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, illetve a megújuló energia használatát, azzal a céllal, hogy 2020-ra 20%-al csökkentsék a károsanyag-kibocsátást. Többek között a következőket emelte ki az Unió:

• az iparosodás előtti állapotoz képest az átlaghőmérséklet növekedést 2°C-on belül kell tartani,
• nélkülözhetetlen a rendszeres felülvizsgálat, illetve az átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása,
• a jövőben is élen kívánnak járni a fejlődő országok pénzügyi megsegítésében.

De mit is fogadtak el?

A felek által elfogadott egyezmény (az USA külön kérésére nem szerződés) a Párizsi Megállapodás (Paris Agreement), amiben a felek arról egyeztek meg, hogy a lehető leghamarabb csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat és minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a globális felmelegedést jóval 2°C alatt tartsák. A megállapodás ratifikálására 2016 áprilisa és 2017 áprilisa között lesz lehetőségük a feleknek. Ugyanakkor ahhoz, hogy az egyezmény érvényessé váljon, a 195 ország közül minimum 55-nek kell aláírnia a dokumentumot, azzal a feltétellel, hogy ezen 55 ország lefedi a károsanyag-kibocsátás 55%-át globális szinten. Különlegessége a megállapodásnak, hogy kvázi „örökmozgó”, mivel 5 évente felülvizsgálják majd az országok teljesítésével együtt.

A konferencián túl

A klímaváltozás csökkentése mellett több téren is áttörést értek el a felek. Egyrészt az Európai Unió és Törökország felállított egy közös cselekvési tervet a migráció kezelésére és meghatároztak számos közös kötelezettségvállalást is, így például megnyitották a 17-es fejezetet a csatlakozási tárgyalások következő pontjaként, valamint lépéseket tettek a vízum-liberalizáció felé. Az EU továbbá elkötelezett amellett, hogy pénzügyi támogatást nyújtson Törökországnak a szír menekültek védelméért és befogadásáért.

Egy meglepetést is tartogatott a konferencia, hisz Benjamin Netanjahu izraeli, és Mahmúd Abbasz palesztin miniszterelnök 2010 szeptembere óta most fogtak először kezet.

 Roskó Mónika

2. kép forrása: ec.europa.eu