Az iszlámot és az arab vallást ki kell irtani - kisistii63

 

Az Iszlámtól nincs mit félni....a muszlimoktól sem...békés, dolgozó, családjukat szerető emberek. - Leyla_Khalaf

 

Ne felejtsük el azt se, hogy ingyenélő sisere had. Követelnek maguknak havi 2000 eurót csak úgy, Tiltakoznak a karácsony és a keresztény ünnepeink ellen lekurvázzák a nőket és ők akarják megszabni, hogy ki milyen öltözékben legyen… - szigonyos

 

Most is vallási multikultiban élsz... élnek körülötted ateisták, katolikusok, reformátusok, zsidók, buddhisták, sinto hívők és úgy látszik, muszlimok is (mit gondoltál, a sarki gyros-os református?) és? kit érdekel? - Ardian05

Sokkoló képek, egymásra mutogató politikusok, tanácstalanság, megosztottság. Európát ezekkel a szavakkal lehetett volna leírni az elmúlt pár hónapban, a helyzet azóta nem sokat változott, talán csak annyit, hogy most tőlünk nyugatra és délre tolódott el a probléma központja. A menekülthullám sohasem látott méreteket öltött és még koránt sem tekinthetjük lezártnak az ügyet. A nagyszámú embertömeg érkezésével nem csak fizikai értelemben véve merültek fel gondok, hanem erkölcsi-, illetve vallási tekintetben is új akadályok keletkeztek. A vélemények a végletek között mozognak, a teljes elutasítástól a befogadásig. Az egyik oldal az alkalmazkodásról és jogharmonizációról beszél, míg a másik a keresztény vallás ellen irányuló totális háborút véli felfedezni az eseményekben. Beszélhetünk e újkori vallásháborúról és Európa iszlamizálódásáról? Hogyan lehet megoldani a növekvő ellentéteket és biztosítani Európa multikulturális és vallásilag heterogén rendszerének fenntartását?

Befogadás vagy elutasítás

A 2015. november 13.-i párizsi merénylet sorozat után a közvélemény egyértelműen a menekültek befogadása ellen fordult, egy időben ezzel a muszlim kisebbség ellen is. A legtöbben az érkező menekültekben terrorista merénylőt vizionálnak. A már korábban idetelepült mohamedán vallású emberekben pedig ezekben a tevékenységekben segítő és támogató tettestársat vélnek felfedezni. Ugyanakkor arról kevés vagy inkább nem kellő számú médium ad tájékoztatást, hogy majdhogynem az összes európai mohamedán közösség teljes mértékben elítéli a párizsi történéseket. A közösségi oldalakat - mint például a Facebook és a Twitter - tömegével árasztják el a „notinmyname” hashtaggel ellátott képek, melyekkel az iszlám hívők kifejezik egyet nem értésüket az események iránt, valamint részvétet nyilvánítanak a tragédia áldozatainak hozzátartozói felé. Fontos megjegyezni, hogy nem csak keresztény vallásúak haltak meg a támadás sorozatban, hanem volt közöttük muszlim, buddhista és ateista is.

Tekintsük el a franciaországi eseményektől egy rövid időre és vizsgáljuk meg, hogy hogyan változik Európa és a világ, ha a jelenlegi bevándorlási folyamatok folytatódnak. Ahhoz, hogy a „Big Picture”-t teljes egészében lássuk fontos tisztában lennünk a jelenlegi helyzettel.

Hívők számának változása vallásonként 2050-ig.

A keresztény hit a legnagyobb és legszélesebb körben elterjedt vallás az egész világon. Jelenleg kb. 2,2 milliárd fő, azaz a népesség több mint 30%-a vallja magát kereszténynek.  Mégis az utóbbi időben a vezető pozíciója megdőlni látszik, a rohamosan egyre jobban elterjedő iszlám vallás kezdi megközelíteni. Amíg a keresztény hit követőinek száma évente csak 1,12%-kal növekszik, addig az iszlám hívők évente 1,76%-val gyarapodnak. Ennek egyik oka az lehet, hogy a keresztény családokhoz viszonyítva az iszlám családok születési arányszáma jelentősen magasabb. Egy mohamedán vallású családban átlagosan 3 gyermek születik, míg a keresztény családoknál csak 2.

Európa szemszögéből ez azt jelenti, hogy kb. a lakosság 75%-a keresztény vallású, ez több, mint 500 millió embert jelent. Mohamedán vallásúak számát 38-43 millió körülire becsülik a kutatások. Ez a kontinens népességének, mintegy 5%-át jelenti. Európa korfája elöregedő társadalmat rajzol le, az átlag keresztény vallásúak 42 évesek, ezzel szemben a mohamedán hívők csupán 32 éves átlagéletkorral rendelkeznek. Amíg a keresztények nagyjából 1,6 gyermeket vállalnak a muzulmán családoknál ugyanez a szám 2,1.

2050!

Ha a tendencia nem változik 2050-re a világon a mohamedán vallás közel azonos hívőszámmal rendelkezik majd, mint a kereszténység. Az iszlám követőinek a 2010-ben becsült 1,6 milliárdos létszáma 2050-re 2,76 milliárdra duzzad majd. Ezzel a Föld, akkorra 9 milliárdos lakosságának közel egyharmada muszlim lesz. A keresztények tábora is gyarapodni fog, de a mohamedánokétól elmaradó ütemben. Egyes kutatások szerint a krisztushívők száma 2,17 milliárdról 2,92 milliárdra nő majd és 2050-re - megőrizve világelsőségét - eléri majd bolygónk populációjának 31 százalékát. Ez azt jelenti, hogy 2050-re 10 emberből több, mint 6 keresztény lesz vagy muszlim és a két vallás követőinek száma megközelítőleg egyenlő lesz.

Muszlim vallás előretörése megállíthatatlannak tűnik.

Európa szempontjából ez azt jelenti, hogy közel 40 év alatt 18%-kal, azaz csak nem 100 millió fővel csökken a keresztények száma az öreg kontinensen. Ezzel szemben a muzulmán hit követői 63%-kal lesznek többen, ami 27 millió új hívőt eredményez 2050-re. Folytatván a sort 2100-ra a muszlim hit lesz a leginkább követett vallás a világon.  

Magyarország népessége a 2010-es 9,98 millióról 2050-re 8,54 millióra csökken majd, ezen belül a keresztények részaránya 81-ről 76,1 százalékra. A felekezethez nem tartozók aránya 18,6-ról 23,3 százalékra, a muszlimoké pedig kevesebb, mint 0,1 százalékról 0,4 százalékra emelkedik.

Cuius regio, eius religio.

Európa nagymértékben feszültté vált a menekültkérdésben. A feszültségek pedig tovább nőnek, amikor a muzulmánok a lehetőségeikhez mérten igyekszenek a hitüket az új környezetükben is megélni. Ez újabb nehézségeket vet fel, ugyanis az ország nem-muszlim lakosságának esze ágában sincsen kompromisszumot kötni a menekültekkel, mondván:

Mi voltunk itt hamarabb, ha itt akarsz élni, tanulj meg beilleszkedni.

A bevándorlók/menekültek pedig nem fognak lemondani a vallásukról és szokásaikról, csak mert az másoknak nem tetszik. Hogyan oldható fel a kialakult ellentét? Hogyan „fér el” a jövőben az egyre inkább bővülő mohamedán vallás az egyre inkább csökkenő kereszténység mellett?

A problémát sajnos nem az ide bevándorló újonnan érkező emberek jelentik elsősorban, hanem a már itt élő elszeparált közösségek. Számos európai országban megtalálhatóak olyan társadalmi csoportok, amelyek nem integrálódnak, hanem létrehozzák párhuzamos társadalmukat, olyan zónákat, ahová a rendfenntartó erők be se mernek menni. Ez elsősorban azért probléma, mert a nemrég érkező menekültek előbb találják meg vallásuk/népcsoportjuk miatt ezeket a közösségeket és veszik át tőlük a szokásokat. Így nem csak az integrálódás nem valósulhat meg, de félő, hogy a szélsőségek felé lökődnek ez által az egyes társadalmi vagy vallási csoportok. A folyamat tovább mélyíti a szakadékot szegény-gazdag, keresztény-muszlim, munkanélküli-munkavállaló, adózó-segélyre szoruló között. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért az itt élőkön van a hangsúly? A válasz viszonylag összetett. Az újonnan betelepült első generáció, a legtöbb esetben sikeres beilleszkedésen van túl. Szeretne és tud integrálódni a befogadó társadalomba. Sokszor munka és megélhetéskeresése miatt érkeznek a fejlettebb európai országokba. Céljuk az életszínvonaluk javítása, dolgozni akarnak és megbecsült személlyé válni a társadalomban. A problémák először általában a második nemzedéknél jelentkeznek, amely a gyökereit kutatva nagyobb érdeklődést mutat saját kultúrája, vallása iránt. Állampolgári jogok mellett számos nem önként vállalt kötelezettséggel is bírnak, iskolába kell járniuk és elfogadni a társadalmi normákat, de legfőképp beilleszkedni egy olyan közösségbe, amely a kellő információ hiánya miatt, alapvetően rossz szemmel néz rá. Számukra ezért lehetővé kell tenni ezt a megismerést, akár másfajta oktatási struktúrával, de mindvégig tudatosítva bennük a keresztény környezet kultúráját, értékrendjét. Így mindkét félnél megelőzhető lehetne az előítélet és az ellenséges magatartás kialakulása.

Marseille külvárosi gettója előtt állandó a rendőri jelenlét.

Ahogy Andalúzia esete is mutatja, van megoldás Európa számára. Ott több száz évig élt együtt keresztény, zsidó és muszlim úgy, hogy ezek a közösségek tiszteletben tartották egymás kultúráját és vallását. Ami ezt az együttélést szétzúzta, az épp a kívülről jövő erőszakos egységesítési törekvés volt. Ebből okulva Európának inkább meg kellene ismernie, és el kellene fogadnia a Közel-Kelet kultúráját ahhoz, hogy a sajátja is fennmaradhasson. Hisz a válságövezetekből érkező menekültek nem az iszlám terjesztése miatt árasztják el Európát, hanem a jobb és biztonságosabb élet reményében.

Az alábbi ún. "no-go" körzetekbe nem ajánlják a belépést a rendőrök.

Amint a fentiekből kiderül, ezt az egyre növekvő számú főként muszlim vallású népességet, muszáj valamiképp integrálni az EU-ba. Ennek elmulasztása vagy figyelmen kívül hagyása óriási hiba lenne az EU vonatkozásában. Elmondható, hogy Európa integrációs és oktatási politikájának gyökeres változásra van szüksége, ha megakarja tartani a mostani status quo-ját. A legnagyobb kérdés a bevándorlással kapcsolatban, hogy nagyon senki se tudja meddig tart és, hogy mennyi ember is érkezik valójában. Az viszont kijelenthető, hogy európai szemmel nézve igen jelentős számú kisebbség érkezett az országba. A többé-kevésbbé elavult oktatási és integrációs politikák (pl.: Franciaország, Spanyolország) nem tudnak lépést tartani a szociális változásokkal.

Oszkó Attila

források: 

http://www.independent.co.uk/news/world/the-future-of-world-religions-report-one-in-ten-europeans-will-be-muslim-by-2050-10153562.html

http://www.pewforum.org/2015/04/02/religious-projections-2010-2050/

1. kép forrása: religionofcounquest.worldpress.com

2. kép forrása: pewforum.org

3. kép forrása: pewforum.org

4. kép forrása: chersonandmolskchy.com

5. kép forrása: iklubu.blog.com