Európai uniós ügyekről fiataloktól fiataloknak.

A populizmus kísértete járja be Európát.

2017. február 09. - Görbe Uborka

„Egyesülve a sokféleségben” – szól az Európai Unió jelmondata. Az európai integráció évtizedeken keresztül az együttműködésről és az európai egység felé vezető útról szólt. 2016-ra azonban az Európai Unió – a nacionalisták és internacionalisták, illetve a populisták és liberálisok közötti – politikai csatározások kereszttüzébe került.

Míg az EU és elődei az 1970-es évek óta szinte folyamatosan szilárdan terjeszkedtek, a 2016-os év fordulópontnak tekinthető: az Egyesült Királyságban június 23-án tartott népszavazáson a résztvevők 52 százaléka az EU-ból való kilépésre voksolt, ami újfajta kihívások elé állítja a közösséget. A referendum eredménye rávilágít az euroszkeptikus, EU-ellenes populista pártok napirend- és politikairányító, illetve érdekérvényesítő képességére.

A partvonalról is diktálhatnak

Az Európai Unióból való kilépést eredetileg a nacionalista brit Függetlenségi Párt (UKIP) tűzte zászlajára. Támogatottságuk alapján ugyan a harmadik legnépszerűbbek, megelőzve a régi pártok közül a liberális demokratákat, de parlamenti jelenlétük – a brit választási rendszer miatt – jóval szerényebb, mint a hagyományos, nagyobb pártoké. A Brexit éppen azt mutatja meg, hogy formális pozíciók nélkül is képesek lehettek egy-egy általuk fontosnak tartott ügyben változást vagy sikert elérni. Mindez remek példa rá, hogyan működnek a populista pártok és mozgalmak.

Napjainkban sokan elfordulnak a hagyományos pártoktól, mert úgy érzik, ezek ideológiailag egyre jobban hasonlítanak egymásra, vagy pedig nem teljesítik az elvárásaikat. A hagyományos pártoktól elforduló tömegek alternatív pártok bázisát erősíthetik - az utóbbi időben különösen a populista pártok váltak elterjedtté. Míg populizmus jobboldala leginkább a nyugat- és kelet-európai országokban jelentős, annak baloldala főleg Dél-Európában hódít – Franciaországban pedig a populizmus mindkét oldala egyaránt jelen van.

Az Európai Unió 28 tagállama közül jelenleg háromban a szavazók több mint fele populista pártra adta le a szavazatát, de rajtuk kívül az uniós tagországok kormányainak több mint egyharmadára van közvetlen ráhatása a populistáknak.

A populizmus receptje: végy egy vezetőt és egy ellenséget

Mitől válik egy szerveződés populistává? Az ilyen mozgalmak vagy pártok élén általában egy karizmatikus vezető áll. A populista retorika visszatérő elemei – többek között – az elitellenesség, a mi-ők ellentét, egyes csoport(ok) elutasítása, illetve a külső ellenségképzés. Legfőbb kommunikációs eszközük a konfliktuskeltés. A populisták szeretik a „legyőzni” és „megvédeni” szólamokat ismételni – ez pedig elképzelhetetlen (külső) ellenségkép létrehozása nélkül, amelyet általában úgy jelenítenek meg, mint veszély az ország életvitelére vagy identitására. Ez lehet például egy külső nagyhatalom, de akár az Európai Unió, a bevándorlók és idegenek, de akár az elit, a bankok vagy nagyvállalatok is. Szintén gyakori eszköz a demagóg ígérgetés, és általánosan jellemző, hogy a populisták összetett problémákra leegyszerűsített válaszokat kínálnak.

Az európai populista pártok példája megmutatja, hogyan képesek befolyásolni a politikai napirendet. Az általános elégedetlenséget kihasználva és felerősítve gyakran tűznek zászlajukra EU-tagsággal kapcsolatos kérdéseket – akár népszavazási kezdeményezéseként is – mint a közös fizetőeszköz felmondása, a megszorítások támadása vagy a „nemzeti önrendelkezés visszaszerzése”.

Az emberek természetes tulajdonsága, hogy saját csoportjukkal szemben elfogultak, míg az idegenekkel bizalmatlanok, félnek az ismeretlentől, hajlamosak előítéletek alapján képet alkotni. A populista pártok ezekre az aggályokra ráerősítve hatnak. Üzeneteik általában egyszerűen érthetőek, sarkítottak, „fekete-fehér” féligazságokat tartalmaznak, viszont könnyen befogadhatóak és elhihetőek azoknak, akik csak felületesen tájékozódnak, nincs elég ismeretük és tapasztalatuk a témában, így könnyen befolyásolhatóak.

Kapóra jöttek nekik a migránsok

A populista pártok legfontosabb politikai témája jelen pillanatban a migrációs- és menekültválság. Az EU történetében talán még nem volt olyan politikai viszály, amely ennyire megosztotta volna a tagállamokat. A menekült- és migrációs válság – az euróválsággal együtt –felgyorsított olyan, már előtte is létező folyamatokat az európai társadalmakban, mint például a széttöredezés és a polarizálódás, amelyek hatásaival számolni kell a közeljövőben.

Az uniós intézkedések problémái, az Európában történt terrortámadások olyan körülményeket teremtettek a jobboldali populista pártoknak, hogy a bevándorlás kockázatait hangsúlyozva idegen- és iszlámellenes szólamokkal, a terrorveszély elharapódzásával fenyegetőzve képesek voltak politikai tőkét kovácsolni a kedvezőtlen helyzetből.

A 2016. őszi Eurobarométer közvélemény-kutatás alapján az uniós polgárok éppen a migrációt (45 százalék) és a terrorizmust (32 százalék) tartják EU előtt álló két fő kihívásnak. Az EU-n kívül érkező migrációt 56 százalék negatívnak látja.

Nemzeti szinten a legfőbb aggály már a munkanélküliség (31 százalék), ezt követi a bevándorlás (26 százalék), majd a gazdasági helyzet (19 százalék).

 

blog.jpgA fiatalokat egyre kevésbé vonzza a demokrácia

Miért aggasztó a populizmus terjedése, miért kell foglalkozni e kérdéssel? Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott kutatás szerint számos erős demokratikus hagyományú országban – például az Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Hollandia, Ausztrália – csökken a társadalomban azok aránya, akik szerint „létfontosságú”, hogy demokráciában éljenek. Ez az érték – a várakozásokkal szemben – éppen a fiatalabb generációknál alacsonyabb. A grafikonon látható, hogy minél később született valaki, annál kevésbé pozitív a hozzáállása.

 

blog1.jpg

 

Emellett növekszik az „autokratikus alternatívák” elfogadásának támogatottsága. Itt is látszik a nemzedékek megosztottsága: arra a kérdésre, hogy törvénytelennek tartanának-e egy katonai hatalomátvételt az ország  kormánya ellen, az idősebb válaszadók 53 százaléka válaszolt igennel, míg a millenniumi generációhoz tartozók csupán 36 százaléka. Egy korábbi kutatás szerint a 20-25 évvel ezelőtti adatokhoz képest Európában mintegy 10 százalékkal csökkent azon fiatalok aránya, akik valamennyire érdeklődnek a politika iránt.

A populista mozgalmak és a közösségi média együtt veszélyes elegyet alkothatnak.  Az „igazságon túli” (post-truth) időszakban a tények helyett nagyobb szerepet kapnak az érzelmek a döntéseinkben, ezért a politikai kampányok egyre inkább igyekeznek emocionalizálni a témákat. Mindez hosszabb távon is jelentősen befolyásolhatja a társadalom gondolkodását és a közbeszédet.

Egy nemrégiben készült interjúban Ferenc pápa figyelmeztette az európaiakat a populista mozgalmak előretörésére, amely olyan „megmentők” megválasztásához vezethet, mint Hitler. A pápa kiemelte, hogy törekednünk kell arra, hogy ne kövessük el újra azokat a hibákat, mint az 1930-as évekbeli gazdasági és politikai válság kezelésekor, melyek végül a második világháború kitöréséhez vezettek. A pápa párhuzamot vont a populisták és Hitler felemelkedése között, mivel szerinte válságok idején az emberek olyan „védelmezőt” keresnek, aki visszaadja identitásukat és megvédi őket más emberektől – akár falakkal is. Hitler is így került hatalomra: Németország olyan vezetőt várt, aki visszaadja identitását. Ferenc pápa azt is hangsúlyozta, hogy Hitlert az emberek választották meg, akiket aztán tönkretett.  

Idén az EU tengelyének számító két országban, Németországban és Franciaországban is kulcsfontosságú választásokat tartanak. Az, hogy ki foglalja el a párizsi Elysée-palotát és ki költözik be a berlini kancelláriára, akár az egész Európa-projekt jövőjét meghatározhatja.

 

Szalai Réka

 

Források:

Boros Tamás (szerk): A populizmus helyzete az Európai Unióban. Populista trendek és témák 2016-ban. Policy Solutions – Friedrich-Ebert Stiftung, 2016

http://www.nytimes.com/2016/11/29/world/americas/western-liberal-democracy.html?_r=0

https://www.washingtonpost.com/opinions/global-opinions/i-watched-a-populist-leader-rise-in-my-country-and-that-is-why-i-am-genuinely-worried-for-america/2016/12/27/6b4cf632-cc65-11e6-b8a2-8c2a61b0436f_story.html?tid=sm_fb&utm_term=.0ed8f98c5420

https://www.foreignaffairs.com/articles/europe/2016-12-12/europe-after-brexit

https://www.foreignaffairs.com/articles/europe/2016-06-03/rise-populism-europe

http://www.cnbc.com/2016/11/16/post-truth-is-the-word-of-the-year-thanks-to-brexit-trumps-election-campaigns-says-oxford-dictionaries.html

http://www.journalofdemocracy.org/sites/default/files/Foa%26Mounk-27-3.pdf

https://www.ft.com/content/6a43cf54-a75d-11e6-8b69-02899e8bd9d1

http://carnegieeurope.eu/2016/06/14/can-eu-survive-populism-pub-63804

http://hvg.hu/itthon/20161112_Fukuyama_josolt_egy_jo_rosszat_es_Orbant_sem_feledte

http://hvg.hu/vilag/20161205_Mar_nyugaton_is_kiabrandultak_a_demokraciabol

1. kép forrása:

http://ec.europa.eu/COMMFrontOffice/publicopinion/index.cfm/Survey/getSurveyDetail/instruments/STANDARD/surveyKy/2137

 2. kép forrása:

http://www.nytimes.com/2016/11/29/world/americas/western-liberal-democracy.html?_r=0

A bejegyzés trackback címe:

http://gorbeuborka.blog.hu/api/trackback/id/tr5812240444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ben2 2017.02.10. 08:46:39

Ha az ellenfél nem azt mondja, amit a nép hallani akar, akkor antidemokrata, ha azt, akkor populista. Ez a szokásos ballib címkézgetés, megszokhattuk már.
Ami viszont valódi trendfordulót jelent a világban, hogy az addig monopolhelyzetben lévő balliberális véleményformálók a válság óta olyan mértékben vesztettek a hitelükből, hogy gyakorlatilag megszűnt a befolyásuk a politikai közéletre.
Lehet tehát nyugodtan a partvonalról kiabálni, de nem árt tudni, hogy a rohamosan töpörödő ballib netes szubkultúrát leszámítva már senki sem kapja fel rá a fejét.

velizar 2017.02.10. 09:24:57

hitlert nem választották meg közvetlenül. egy politikai patthelyzetben került hatalomra, és a következő választásokon is szüksége volt átszavazásra.

legális 2017.02.10. 09:29:28

Egység a sokféleségben az jó (de csak akkor, ha a sokféleség azonos a mi álláspontunkkal).
Populista dolog és nem demokratikus, amikor a többség népszavazáson támogat valamit, ami ellenkezik a libbant elvekkel.
Az ilyen mozgalmak vagy pártok élén általában egy karizmatikus vezető áll - olvassuk a populistákról. A liberális vezető ezzel szemben az agresszív kismalac képét ölti fel.
Az emberek természetes tulajdonsága, hogy saját csoportjukkal szemben elfogultak, míg az idegenekkel bizalmatlanok - ez miért baj? Fenn akar maradni, és úgy akar fennmaradni, ahogy jól érzi magát.
Az uniós intézkedések problémái, az Európában történt terrortámadások olyan körülményeket teremtettek a jobboldali populista pártoknak, hogy a bevándorlás kockázatait hangsúlyozva idegen- és iszlámellenes szólamokkal, a terrorveszély elharapódzásával fenyegetőzve képesek voltak politikai tőkét kovácsolni a kedvezőtlen helyzetből - nem igaz. Simán kilátnak a fejükből, észreveszik a körölményeket és természetes reakció indul be. A reakciót csak fokozza, ha libbant körök tagadják, vagy legalábbis nem kezelik helyén a veszélyhelyzetet.
A demokráciát nem ellenzik a fiatalok, csak most ők egy átszabott, tematizált liberális demokráciát kapnak, ami jogosan büdös sokak számára. (ld. nem demokratikus az 52%-os brexit, nem demokratikus a választásokon alapuló 66%-os parlamenti többség, stb)
és így tovább...

leponex 2017.02.10. 09:33:50

A liberális demagógia járja be a világmagyarázók megszeppent Európáját...

"Üzeneteik általában egyszerűen érthetőek, sarkítottak, „fekete-fehér” féligazságokat tartalmaznak, viszont könnyen befogadhatóak és elhihetőek azoknak, akik csak felületesen tájékozódnak, nincs elég ismeretük és tapasztalatuk a témában, így könnyen befolyásolhatóak.
Kapóra jöttek nekik a migránsok"

Igen, ez így pompásan demonstrálja a demagóg libdem féligazságait, csak épp a befolyásolás megy ezzel egyre kevésbé. Hiába jöttek neki a migránsok .

Ölég nehéz is lenne elhitetni a 'tájékozottakkal' (se), hogy a 'migráció' a popppppulisták műve lenne, még ha Ferenc pápát is segedelmül hívják - nem bontva ki az igazság minden szálát.

"Ez a gazdaság öl" könyvében másról sem ír, MI vezethetett idáig. Nem, nem a popppppulisták...

Ferencünk ugyanis ezt írja a liberális világrendről és az ő gazdaságáról (ami ellen a popppppulisták is lázadoznak)

"Amikor a rendszer középpontjában már nem az ember, hanem a pénz áll, amikor a pénz bálvánnyá válik, amikor a férfiak és a nők lefokozódnak puszta eszközökké egy olyan társadalmi és gazdasági rendszerben, amelyet mélységes egyensúlyhiányok jellemeznek sőt uralnak".

Ferenc pápa nem a poppulista OKOZATnál hanem a válságba jutott modern liberális-demokrácia mint a kiváltó OKnál kezdi, de ez kényelmetlen lenne kedves Réka, ugye?

Hogy a fiatalokat egyre kevésbé vonzza a liberális demokrácia? Hogy egyre inkább 'autoriter vezetők' felé fordulnak? Azért mert popppppulistákok lettek?

Ezek az egyszerűnek tűnő, érthető, de a valósággal igen laza kapcsolatban lévő demagóg 'magyarázatok' a popppppulizmusra legfeljebb a hasonlóan leegyszerűsödött szerzők önmaguk simogatására elégségesek, valódi értelmezésekre alig alkalmasak.
Még annyira sem, kint a kritika tárgyává választott 'popppppulista'

Meg kellene először ismerkedni Valóság Anyánkkal, aztán megmagyarázni ...

Hogy a Norvégiában épp most bevezetésre kerülő harmadik 'nem' mennyiben fog segíteni a popppppulisták elleni hősies küzdelemben a liberális Európa megmentésért, azt én nem tudom.

forrás: Andrea Tornielli Giacomo Galeazzi: Ferenc pápa Ez a gazdaság öl
Jezsuita kiadó 2015.

erol 2017.02.10. 10:00:23

"Ha az ellenfél nem azt mondja, amit a nép hallani akar, akkor antidemokrata, ha azt, akkor populista."
Ez tényleg nagyon frappánsan hangzik. De akkor ezek szerint a helyes út, hogy mindenre (akármekkora ostobaság) bólogatni kell, különben az ember hirtelen hazaáruló mocskos ballipsivé válik aki minden bizonnyal sorosbérenc és gyurcsány kottájából játszik. Nincs más lehetőség.

Kivlov 2017.02.10. 10:10:26

Unalmas már, hogy a populizmust negatívként dologként kezelik.
Ha a "nem populista" gondolkodás és intézkedések annyira pozitívak lennének, nem is jelent volna meg az "ördögtől való populizmus."

legális 2017.02.10. 10:30:38

Van még a populista autokrata politikus a liberális tézisekben, ami önmagában is egy ellentmondás-gyanús dolog.
A tömegek érdekeit szorgalmazni diktatórikus eszközökkel, hát nem borzasztó? Nem. Csak a liberálisok feketebáránygyártó agytrösztje még ilyet is ki tud találni az ellenségkép rajzolására.

Ad Dio 2017.02.10. 10:54:24

Kedves Réka! Ön hány ember győzött meg az igazáról azáltal, hogy sértegette őket? Jelzem, a "populistázás" nettó oktalan inzultálás. Gyűlöletkeltés azokkal szemben, akik másképp gondolkoznak mint Te. szerinted ez előbbre visz? Mert szerintem nem.

Küldök neked egy videót szeretettel - és gondolkozz el kérlek rajta. Beszélgetnünk kellene, nem címkézni egymást. Az emberek egyre nagyobb része pillanatnyilag másképp gondolkozik mint Te. Baj volna? Én nem így tanultam az éltalam nagyra becsült liberális szerzőktől. Nem. Önmagában ez nem hiszem hogy baj volna, mindaddig míg fennmarad a diskurzus. Mert a diskurzus a demokrácia alapja, alfája és omegája. Csak sajnos úgy nem lehet beszélgetni hogy Te úgy kezded, hogy én hülye vagyok meg populista, meg nacionalista meg eubomlasztó, meg valláskárosult, meg nőgyűlölő, meg... mert erre bizony egy felemelt középső ujj lesz az adekvát felelet (minek utána kiérdemlem a "bunkó" jelzőt is). Brávó! Messzire jutottunk. Tegyétek már le a dogmatikus, önhitt megmondó stílust és próbáljatok beszélgetni velünk. Beszélgetni, hogy a végén kialakulhasson egy KOMPROMISSZUM. Nem, nem az lesz, ami eddig. Nem tudsz lukat beszélni a hasamba, mert - a közkeletű vélekedéssel szemben - semmivel sem vagyok nálad ostobább, butább, tájékozatlanabb, ergo a problémáim valósak, megoldásra várnak. Veled vagy nélküled, meg is fogom oldani. A világunk változik. De ha nem akarsz szakadást, Donald Trumpkat és Marine Le Pen-eket, esetleg AfD győzelmet Németországban, akkor meg kell hallgatnod a TÖBBSÉG szavát és ki kell dolgoznod számukra is elfogadható megoldásokat azokra a problémákra, amiket Te még csak nevén nevezni sem vagy hajlandó (esetleg egyenesen undinak tartod azokat akik számára az "ilyesmi" probléma). Ha nem így teszel, a Nyugat töréssel fog változni. Ha hajlandó vagy megérteni az idők szavait, akkor elég az, ha elhajlik az irány. Nagyon nem mindegy...nem mindegy ugyanis hogy pl. az EU átalakul (szuverén nemzetek érdekközösségévé, ami pragmatikus és nem ideológiai alapokon nyugszik), vagy szimplán felbomlik.

www.youtube.com/watch?v=BvG2k8M6ZCI

Madnezz · http://sorfigyelo.blog.hu 2017.02.10. 11:12:01

Én úgy emlékszem, hogy a terrorveszélyt folyamatosan emlegették a migránsválság kapcsán a jobboldalon, Nekik nem kapóra jöttek a merényletek, hanem megerősítették a sajnálatos igazságot.

Reka_4810 2017.02.10. 11:48:01

@Ad Dio:
Köszönöm az észrevételeket. A cél nem a meggyőzés volt, mert ahhoz egy cikk nyilván kevés, csupán szerettem volna rávilágítani egy jelenségre, amit valahogy nevezni kell. És igen, a címkézés sokszor lehet kontraproduktív, főként ha az adott kifejezés szitokszóvá válik egy-egy csoport vagy társadalom számára. Viszont szerintem ez nemcsak a populizmusra igaz, bármely politikai erő/oldal és annak ellentétére elmondható ugyanez, ugyanígy sokaknak lehet ellenséges konnotációjú pl. az, hogy jobbos, balos, konzervatív, liberális - igazából bármi, az emberek világképétől függően.
Teljesen egyetértek abban, hogy a társadalmi diskurzus elengedhetetlen, mert fontos, hogy az emberek beszélgessenek, vitatkozzanak ilyen kérdésekről is, és meg kell hallgatni minden csoportot, hogy kialakulhasson társadalmi konszenzus. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy az emberekhez milyen formában jutnak el az információk, milyen ismeretek alapján alkotnak véleményt, valóban megismerik-e egy-egy kérdés minden aspektusát, vagy csak bizonyos dimenzióit, és a cikk is erre utal.
Viszont egyáltalán nem volt szó jelzőkről, inzultálásról, vagy arról, hogy bárki "butább és tájékozatlanabb" lenne, nem erről volt szó, szerintem ezt Ön látja bele. Illetve nem tudom mire vélni ezt a támadó hangnemet, és hogy többes számban beszél, szerintem ez kicsit messzire megy, mert nem szeretnék beállni semmilyen oldalra, ahogyan azt feltételezi:
"Tegyétek már le a dogmatikus, önhitt megmondó stílust és próbáljatok beszélgetni velünk."
Nem szerencsés szerintem, ha úgy közelítjük meg, hogy mi és ők, külön csoportokként, éppen ezt kellene elkerülni, különben az emberek egyre távolabb kerülnek egymástól.

Ad Dio 2017.02.10. 12:18:57

@Reka_4810:

"Viszont egyáltalán nem volt szó jelzőkről, inzultálásról, vagy arról, hogy bárki "butább és tájékozatlanabb" lenne, nem erről volt szó, szerintem ezt Ön látja bele. Illetve nem tudom mire vélni ezt a támadó hangnemet, és hogy többes számban beszél, szerintem ez kicsit messzire megy, mert nem szeretnék beállni semmilyen oldalra, ahogyan azt feltételezi:
"Tegyétek már le a dogmatikus, önhitt megmondó stílust és próbáljatok beszélgetni velünk."

Nézd Réka, nem fogom végigelemezni a cikket , de ez a cikk bizony épp ilyen. Részrehajló és sztereotipikus. A populista jobboldaliak vezérelvűek (khm... soroljam a bal-liberális véleményvezéreket és héroszokat?), idegengyűlölők (egyfelől az illegális migráció ellenzése =/= idegengyűlölet, másfelől a bal-liberális oldal kirekesztéseinek se szeri se száma - gyakorlatilag ha nem PONT azt gondolod amit ők, akkor rossz vagy), ellenségkép keltők (meséljek arról, hogy milyen vállalni a vallásosságodat vagy épp a magyarsághoz tartozásodat egy bal-liberális körben?), téves információkkal operálók (hány liberális elhallgatást és félretájékoztatást idézzek fel?) ráadásul miattunk omlik össze a demokrácia - és még véletlenül sem amiatt, hogy a centrumot uraló - neolib gazdaságpolitikát vivő - pártok egész egyszerűen eltávolodnak a valóságtól, a demokráciát már nem a többség véleményének megfelelő államformának tartják, hanem épp ellenkezőleg: a többség véleménye ellenében kormányoznak, kihasználva azt, hogy minden más véleményt simán "szélsőségesnek" nevezhetnek és így karanténba küldhetnek. Nem, kedves Réka: a demokráciát nem a populizmus öli, hanem az elit (legyen ez akármi is) gőgje. A német és oszták nagykoalíció erre a mintapélda.

A szöveged végére még egy finom kis nácizás is besikerült Hitlerrel, ahogy illik. Nem, kedves Réka: nem vagyok náci. Hitlerrel vagy épp Sztálinnal szemben szigorúan a barikád másik oldalán állnék. Ez azonban nem egyenértékű azzal, hogy akkor egy oldalon állok Martin Schulz-al vagy épp Romano Prodival.

Videót nézted? A fickó zseniális. Baloldali, liberális de emellé számomra is vállalható alapállást testesít meg. Ne azon fáradozz hogy populistának bélyegezz minket, meg az általunk jelentett "veszélyre" hívd fel a figyelmet, vagy épp kongasd a vészharangot a "dezinformálás" ellen hanem próbáld meg a problémáinkat komolyan venni, azokat értelmezni és találj rá bal-liberális választ. Vagy tényleg Trumpok jönnek és Le Pen-ek, akiket én legalább annyira ferde szemmel nézek mint Te. De tudod mit: úgy vagyok vele, hogy még ők is jobbak, mint tovább menni azon a pályán, amin eddig haladtunk. Mert ez számomra elfogadhatatlan, élhetetlen és semmi esetre sem követendő - és úgy tűnik a többséghez tartozom e kérdésben. A demokrácia pedig nem más, mint a többség véleményének politikai artikulálása. Lehet ezt egy darabig torzítani, elfojtani, de egy ponton ez be fog szakadni.

Skankhunt42 2017.02.10. 12:23:53

azon már túlhaladt a világ, h cimkézéssel meg lehet oldani egy problémát