Európai uniós ügyekről fiataloktól fiataloknak.

Az EU harca a női jogokért

2017. május 15. - Görbe Uborka

Tavaly nyáron (2016-ban) a második olimpiai aranyérmét elnyerő Andy Murray-t kérdezte a riporter arról, hogy milyen érzés az első embernek lenni, aki két olimpiai tenisz aranyérem birtokosa. Murray válasza akkor az volt, hogy nem ő az első hiszen előtte már Serena és Venus Williams is nyertek külön–külön négy aranyat...

A jelenlegi helyzet

A nők jogai alapvető emberi jogok és így az EU alapértékeinek a része. A nemek közötti egyenlőség azonban még nem valósult meg teljes mértékben sem Európában, sem a világ többi részén. A fejlődő világ számos részén a nők nem vesznek részt az oktatásban és nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, emellett ki vannak téve a nemi szervcsonkítás, a gyermekházasság és az emberkereskedelem veszélyeinek. Számos területen megjelenik a negatív diszkrimináció a nőkkel szemben, ami a XXI. században nem elfogadható. Jól látszik tehát, hogy sok dologban kell még tenni a változásért.

Az ENSZ 1999-ben nyilvánította november 25-ét a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjává. Ezen a napon ölték meg az emberi jogokért harcoló Mirabal nővéreket a Dominikai Köztársaság diktátora, Rafael Trujillo utasítására. A világnapon az Európai Bizottság bejelentette, hogy 2017-ben kampányt indít a nők elleni erőszak leküzdéséért, mivel a jelenség továbbra is elterjedt Európán kívül és belül egyaránt.

A nők elleni erőszak a nemek közötti egyenlőtlenség szélsőséges megnyilvánulása és az emberi jogok súlyos megsértése, ami romboló hatással van a nők egészségére, a családokra és a társadalom egészére nézve. Legutóbb az Európai Parlament épületei narancssárga kivilágítást kaptak, hogy felhívják a figyelmet és aktivitásra ösztönözzenek november 25-én.

 

berlay.png

A Bizottság épülete narancsszínű kivilágítással november 25-én

 

Kilenc uniós biztos — köztük Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke, Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke, Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos, és Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős biztos — közös nyilatkozatot tett közzé ez alkalomból, amelyben kifejezik, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségek megszüntetése kulcskérdés és nemet kell mondani a nőket érintő jogsértésekre. Az Unió összehangolt cselekvésprogrammal, a társadalom széleskörű bevonásával és jelentős uniós források felhasználásával száll harcba a probléma leküzdéséért.

Külön felhívják a figyelmet a menekült nők helyzetére, akik útközben és a menekülttáborokban is az erőszak és az embercsempészet veszélyeinek vannak kitéve.A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, 2016–2020 közötti időszakra szóló cselekvési terv külkapcsolati részében továbbra is jelentős erőforrásokat fordítunk a világ különböző pontjain azokra a lányokra és asszonyokra, akiket jogsérelem ér, mert nem tanulhatnak, nem dolgozhatnak, nem vehetnek részt a politikai életben, nem örökölhetnek, nem szerezhetnek állampolgárságot vagy földtulajdont a férfiakkal egyenlő szabályok mellett. 2017-ben külön támogatást nyújtunk a legtávolabbi és legsérülékenyebb területeken élő, erőszakot átélt áldozatoknak.

A nyilatkozat kifejezi, hogy az EU minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy az üldöztetés és a szegénység elől az EU-ba menekülő nők számára megfelelő orvosi ellátást, trauma-tanácsadást és jogi segítséget biztosítson, ha hátrányos megkülönböztetés vagy erőszak áldozatául estek.

Az Európai Bizottság által kezdeményezett 2016. évi Eurobarométer-felmérés szerint a férfiakat és nőket is éri nemi alapú erőszak, azonban az áldozatok többsége nő. A vizsgálat célja, hogy felmérje az Unió polgárainak megítélését a témáról. A különböző szociális és demográfiai csoporthoz tartozó 28 uniós tagállam állampolgárai otthonukban készült interjú során mondták el véleményüket. A felmérés legfontosabb megállapításai sokkolóak:

  • Az EU-ban háromból egy nőt ért már fizikai vagy szexuális erőszak 15 éves kora után.
  • A megkérdezettek több mint negyede gondolja úgy, hogy a belegyezés nélküli szexuális aktus elfogadható bizonyos körülmények között.
  • Ötből egy válaszolónak vannak áldozathibáztató nézetei és egyetértenek azzal, hogy a nők túloznak az őket ért erőszakról vagy úgy gondolják, hogy az áldozat provokálja ki azt.
  • A legtöbben úgy vélik, hogy a nők elleni erőszak elterjedt hazájukban és a legvalószínűbb, hogy az erőszak otthonukban éri az áldozatokat.

Problémát jelent, hogy az áldozatok sokszor nem beszélnek a megfelelő szakemberrel, sem a rendőrséggel, félve a stigmatizáló és áldozathibáztató bánásmódtól. Optimizmusra adhat azonban okot, hogy a nemi alapú pszichológiai vagy testi bántalmazást majdnem mindenki elítéli.

Az Európai Parlament képviselői kampányukban arra kérik a tagállamok kormányait, köztük Magyarországot is, hogy ratifikálják az Isztambuli Egyezményt. Az egyezmény eszközt jelent arra, hogy a nők elleni erőszak jogilag is büntethető legyen és hatékony útmutatást ad a probléma megoldásához. A Parlament kampányának célja, hogy cselekvésre ösztönözze az uniós polgárokat, a civil szervezeteket és a helyzetet közvetlenül megváltoztatni képes szakembereket: rendőröket, orvosokat, oktatókat, jogvédőket.

 

letoltes.jpg

A kampány egyik jellegzetes motívuma

 

A nemek közötti egyenlőség azt is jelenti, hogy a nők és a férfiak ugyanolyan lehetőségeket kaphassanak az élet minden területén, legyen szó akár az oktatásról, a karrierről vagy a családtervezésről. Az egyenlőtlenség lassú változásában szerepet játszik, hogy a nemi sztereotípiák generációról generációra adódnak tovább. Bár ma a világban több nőt választanak vezetőnek, mint eddig valaha, és egyre több férfi él az apáknak járó szülői szabadság lehetőségével, nem lehet figyelmen kívül hagyni a nemi sztereotípiák hatását, hiszen limitálják az egyén szabad választását egészen gyermekkortól kezdve. Az, hogy egy fiúgyermek vagy egy lánygyermek öltözködéséről, játékairól, magatartásáról mit tart egy társadalom elfogadhatónak, korlátozza és befolyásolja azt, hogy milyen életet, viselkedést és szakmát tart majd a jövőben elfogadhatónak önmaga és társai számára. A gender alapú előítéletek befolyásolják az élet minden területét, az oktatást, a munkát, a családot, a párkapcsolatot, az egészséget, a kikapcsolódási szokásokat, az identitást és a társadalmi szerepvállalást. Magyarországon például a politikai döntéshozatalban jelenleg a 199 képviselőből csupán húszan vannak nők. Arról, hogy más országokban hogyan oszlik meg a nők aránya a parlamentben, ezen a linken található további információ. 

Az Európai Női Lobbi jelentése alapján „a nők szerepeivel és képességeivel kapcsolatos elképzelések jelentik a legfontosabb akadályt ebben a témában, de hozzájárul a problémához a megfelelő női szerepmodellek hiánya, a vezetési tapasztalat elmélyítésére való lehetőségek korlátozottsága, a családi kötelezettségek, illetve a mentorálás hiánya is.”

Továbbá a médiában előforduló reklámok többsége is sokszor a nemi előítéleteket erősítik meg és gyakran olyan ideálképeket közvetítenek, amelyek negatívan befolyásolják az egészséges önkép kialakítását.

Egy társadalom annyira lehet szabad és sikeres, amennyire a társadalom tagjai azok, ezért a nők jogai nem csak a nők szempontjait, hanem a férfiak érdekeit is képviselik. A feminizmus, bár sokakban negatív érzést kelthet és tévesen olyan jelentéssel társítják, mint a férfi gyűlölet, azt jelenti, hogy a két nemet egyenlőség illeti meg az élet minden területén, a magánéletben és a közéletben egyaránt.

Írta: Gaál Orsolya

A bejegyzés trackback címe:

http://gorbeuborka.blog.hu/api/trackback/id/tr4712507607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.