Európai uniós ügyekről fiataloktól fiataloknak.

Kötelezettségszegési eljárás – Ellenünk van? Miért is van?

2014. szeptember 02. - Görbe Uborka

A kötelezettségszegési eljárás egy olyan uniós jogi mechanizmus, mely nem csak Magyarországot, hanem minden tagállamot érint. Nézzük meg, mi alapján és hogyan működik.

A kötelezettségszegési eljárást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szabályozza, mely alapján, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállam nem teljesítette a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét, akkor az ügyről indoklással ellátott véleményt ad, de előtte lehetőséget biztosít az érintett tagállamnak észrevételei megtételére.

Látható, hogy az eljárás kezdeti szakaszának résztvevői a tagállam és a Bizottság. Felmerül a kérdés, hogy egy jogi aktusban miért vesz részt a Bizottság. A Bizottság hatáskörébe tartozik többek között az uniós jog megfelelő és egységes értelmezésének, illetve alkalmazásának biztosítása a tagállamokban. Ezt a feladatkörét az Európai Unió Bíróságával együtt gyakorolja. Úgy is mondhatnánk, hogy a Bizottság a Szerződések őre; ha tudomására jut egy jogsértés, akkor keresetindítási joga van.

De mi számít jogsértésnek?

A tagállamok feladata, hogy végrehajtsák az uniós jogot, amely a jogszabály szintjétől függően jelenthet jogalkotási, valamint pontos jogalkalmazási kötelezettséget is. Ha egy tagállam nem ülteti át időben a meghatározott irányelvet saját gyakorlatába, vagy a rendeletet nem megfelelően alkalmazza, akkor uniós jogot sért. Ebben az esetben a Bizottság lépéseket tehet a jogsértés megszüntetése érdekében.

Kötelezettségszegés, ha valamely uniós jogszabályból eredő feladatát nem, vagy nem megfelelően teljesíti a tagállam. Ezt a vétséget általában a tagállam valamely hatósága követi el. A jogsértés megvalósulhat aktív módon vagy mulasztás formájában. Sőt a jogsértő hatóság lehet akár helyi vagy regionális szerv is, nem muszáj, hogy valamely központi hatóság valósítsa meg a kötelezettségszegést.

Az eljárás azzal veszi kezdetét, hogy a Bizottság felszólító levelet küld a renitens tagállamnak, melyben tájékoztatást kér a helyzetről. A tagállamnak általában két hónap áll rendelkezésére, hogy megválaszolja a kérdéseket. Ha a válasz nem kielégítő, akkor következik az Európai Bizottság által indított eljárás első szakasza, „a bírósági eljárást megelőző eljárás”, amely egy figyelemfelhívás a tagállami jogsértésre. Ekkor a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak, mely a Bizottság álláspontját tartalmazza az adott jogsértéssel kapcsolatban, és meghatározza azt az időpontot is, ameddig a tagállam az uniós joghoz még önként igazodhat. Továbbá megismerhető a dokumentumból, hogy mi alapján gondolja úgy az Európai Bizottság, hogy a tagállam kötelezettséget szeg. Ebben az esetben a tagállam feladata, hogy tájékoztassa a Bizottságot a megfelelés érdekében tett intézkedésekről.

Ha a Bizottság felkérése ellenére se tesz eleget kötelezettségének a tagállam, akkor megtörténik a Bíróság bevonása, amivel kezdetét veszi a bírósági szakasz. Ekkor a Bizottság keresetet indít a tagállammal szemben. Ám erre az ügyek kis részében kerül csak sor, ugyanis az esetek 95%-ban a tagállamok még a bírósági szakasz előtt teljesítik a követelményeket.

Viszont, ha a Bíróság elmarasztalja a tagállamot, akkor olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyekkel teljesíti az ítéletben foglaltakat. Ezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 260. cikke rögzíti.

Olyan is előfordulhat, hogy az elmarasztalt tagállam nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak. Ekkor a Bizottság újfent az Európai Unió Bíróságához fordulhat, és javaslatot tehet a fizetendő átalányösszeg vagy kényszerítő bírság összegére. Ha a Bíróság is megállapítja, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat akkor kötelezi a tagállamot ezen összegek megfizetésére.

 

Képek: Az Európai Unió Bírósága. http://bit.ly/Z3DcDq

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gorbeuborka.blog.hu/api/trackback/id/tr66652257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ballib Cenzúra · http://ballibcenzura.blog.hu/ 2014.09.02. 21:02:39

Két dolgot azért illene megjegyezni a témában:

1. Meglehetősen sok ország ellen folyik, kurva sok kötelezettség szegési eljárás.

2. Meglehetősen ritka, hogy politikai okokból saját országuk ellen indítson ilyet, támogassa azt, valamely politikai formáció tagja, még ha ellenzékben is van aktuálisan. Ez csak a magyar ballib hazaárulók lelkes küldetése.

látens liberális 2014.09.02. 22:05:36

" A Bizottság hatáskörébe tartozik többek között az uniós jog megfelelő és egységes értelmezésének, illetve alkalmazásának biztosítása a tagállamokban."
Ki választotta a Bizottságot? ( ha már Bizottságot kell választani, én az A.E. Bizottságot választom.)

Görbe Uborka 2014.09.03. 11:26:52

Igen, sok tagállammal szemben folyik jelenleg is kötelezettségszegési eljárás. Ezen a linken meg tudod nézni országokra lebontva és az első diagramon az is látszik, hogy a Magyarország elleni eljárások száma jóval az uniós átlag alatt van.: ec.europa.eu/internal_market/scoreboard/performance_by_governance_tool/infringements/index_en.htm

Nagyon jó felvetés, hogy ki választja meg a Bizottságot, a jövőben erről is fog egy bejegyzés születni!

Gerardus A. Lodewijk 2014.09.05. 16:24:59

@Ballib Cenzúra: A Bizottságnak nem is áll érdekében pusztán politikai okokból ilyen eljárást indítani, mivel az legkésőbb a Bíróság előtt megbukna.