Európai uniós ügyekről fiataloktól fiataloknak.

A szír bevándorlók elveszik a németek munkahelyeit!?

2015. szeptember 10. - Görbe Uborka

A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) nem alkalmazza az úgynevezett dublini rendeletet a Szíriából érkezettek esetében, azaz – bár megtehetné – nem küldi vissza a menekülteket abba az EU-s országba, ahol beléptek az unió területére. Ez közel 44 ezer menekültet érint már most és ez a szám minden bizonnyal tovább fog emelkedni. Mi az oka, hogy Németország hatályon kívül helyez egy EU-s rendeletet? Pusztán jóindulatból? Vagy más is van a háttérben?

 

Németországban egyre fokozódó munkaerőhiány jelentkezik a 2008-as válság óta. Egyes jelentések szerint ( Washington Post, McKinsey), ha ez a tendencia tovább romlik, akkor 2020-ig a hiányzó munkavállalók száma elérheti a 2 milliót is. A német kormánynak ezt az egyre növekvő rést kellene befoltoznia. Igen ám, de kivel/kikkel? A leginkább égető probléma talán ott jelentkezik, hogy a 2. és 3. generációs, már német állampolgárságú (nagyrészt török, palesztin) bevándorlók nem szívesen végeznek el akármilyen munkát. A legtöbbjük tanult, iskolát,egyetemet végzett szakember, akik többsége a szakmájában szeretne elhelyezkedni. Az alacsonyabb bérezéssel járó munkák, például a felszolgáló, pincér, autómosó, éttermi kisegítő így betöltetlenül maradnak.

A kiesést nem lehet pótolni csak a termelékenység növelésével, a hazai erőforrások mozgósításával és jobb kihasználásával, támaszkodni kell a bevándorlásra is.”

Ezt Eric Schweitzer, a német gazdaság egyik legjelentősebb érdekképviseletének vezetője nyilatkozta még 2013-ban, hozzátéve, hogy Németországnak 2025-ig összesen 1,5 millió képzett külföldi munkavállalóra van szüksége. A bevándorlók a munkaerő valamennyi szintjén betölthetik a meglévő hézagokat, Németországban ugyanis már most „hiánycikknek” számítanak a magasan kvalifikált szakemberek. A szír bevándorlók befogadása, integrációja és munkába állása megoldhatná ezt a problémát. Amellett, hogy humanitárius segítséget is nyújtanak a menekültek zömének.

20130615_src649.png(economist.com)

 

Felvetődhet a kérdés, hogy nem túl kockázatos-e hirtelen (5-10 éven belül) közel 1 millió, Európától idegen, kultúrájában és vallásában különböző embert befogadni. A válasz közel sem egyszerű. Bár igaz, hogy vannak különbségek mind értékrendben, mind gondolkodásban, de azt sokan elfelejtik, hogy a menekültek nem bűnözők vagy terroristák. A legtöbbjük otthonát, családját vesztett menekült, aki segítségre és támogatásra szorul Európában. Természetesen megfelelően kell az adott kormánynak vagy társadalomnak integrálnia őket. Továbbá a bevándorlás nemcsak az EU-ba áttelepülő embereknek kedvez, hanem a befogadó társadalomnak is. A jelenlegi és a jövőben várható demográfiai nehézségek miatt az uniós munkaerő megerősítése egyre fontosabb. A bevándorlók új ötleteket és módszereket hoznak magukkal, ez pedig lendületet adhat a kreativitásnak és az innovációnak. A bevándorlás előnyeit azonban csak úgy lehet kiaknázni, ha a bevándorlók sikeresen beilleszkednek a fogadó társadalomba. Ez a folyamat természetesen kétirányú. A bevándorlóknak tiszteletben kell tartaniuk az őket befogadó társadalom szabályait és értékrendjét, utóbbinak pedig lehetőséget kell adnia arra, hogy a bevándorlók teljes mértékben részt vehessenek a társadalomban. Ebbe ugyanúgy beletartozik a nyelv elsajátítása, a tanulás vagy a munka, mint ahogyan az uniós polgárokat megillető jogok gyakorlása is.

 

 

forrás: Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról: Migrációs és menekültügyi politika, 2014

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gorbeuborka.blog.hu/api/trackback/id/tr317773072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.