Európai uniós ügyekről fiataloktól fiataloknak.

görbE Uborka

Modern Shakespeare dráma: Nagy-Britannia jövője az EU-ban

2016. április 13. - Görbe Uborka

Február 21-én megszületett a Brit-EU megállapodás, amelyben a felek hét kérdéses pontról tárgyaltak. David Cameron elmondta, bár annak ellenére, hogy a kabinet tagjai között megoszlanak a vélemények, ő teljes mértékben Nagy-Britannia jövőbeli tagságát fogja támogatni. Az elfogadott Európai Tanács Nyilatkozat azonban csak akkor válik hatályossá, miután a britek június 23-án szavaznak Nagy-Britannia EU-tagságáról, ezután következhet majd a végrehajtás.

A tárgyalást sikeresnek minősítették a részvevők, megállapodásra jutottak többek között a szociális ellátórendszert, a családi pótlékot, a szorosabb unióból való kimaradást, a nemzeti parlamentek szuverenitását, valamint a megállapodás alapszerződésekbe való átültetését illetően.

Ezek alapján a szociális ellátórendszerekhez csak fokozatosan lehetne hozzájutni, ezt a „vészfék-rendszert”, a megállapodás hatályba lépése után hét éven keresztül alkalmazhatja Nagy-Britannia. A legnagyobb csatát a családi pótlék szabályozása jelentette, amelyet ezentúl a munkavállalók az alapján kapják, hogy mennyi a megélhetési költség a hazájukban. Döntöttek arról is, hogy az Egyesült Királyságban élő EU-állampolgárok nem EU-állampolgárságú házastársaik esetében a jövőben a harmadik országból érkező személyeknél alkalmazandó rend szerint jár majd el az idegenrendészeti hatóság.

David Cameron, brit miniszterelnök ezek után bejelentette, hogy ez év június 23-án fognak referendumot tartani az alábbi kérdést illetően:

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unió tagjának kellene maradnia, vagy el kellene hagynia az Európai Uniót?

brexitb.jpg

 

A kérdés mellett, illetve ellen kampány is indult (Britain Stronger in Europe vs. Vote Leave campaign), aminek már most sikerült megosztania többek között a kabinetet, hiszen Michael Gove igazságügy miniszter és Iain Duncan Smith munkaügyi miniszter, valamint London polgármestere, Boris Johnson is a kilépés mellett foglalt állást.

Nem ez az első alkalom

A britek már szavazhattak az EU-tagságról, nem sokkal az ország csatlakozása után. 1975-ben szavazott először az Egyesült Királyság az Európai Gazdasági Közösség tagságának kérdéséről. A referendum főként az 1973-as olajárrobbanásnak volt köszönhető. Annak ellenére, hogy a legtöbben támogatták a tagságot, az éppen hatalmon lévő Munkáspártot (Labour Party) megosztotta a kérdés. Végül a június 5-i szavazás eredményeként az igenek nyertek 67%-os arányban.

Menni vagy nem menni: az itt a kérdés

A Brexit (Britain + exit) David Cameron szerint nem tenne jót sem az országnak, sem az Uniónak, ezért is hangsúlyozta, hogy ő maga a tagság mellett teszi lesz voksát, valamint elmondta, hogy azok, akik a kilépést választanák, nem tudják, mivel járna ez a gazdaságra nézve.

20151024_woc501_2.png

 

A brit miniszterelnök három éve beszélt először a népszavazásról, továbbá arról, hogy ezt 2017-ig meg szeretné valósítani. Azóta már a konkrét dátumot is kitűzték, hiszen a Konzervatív pártot újraválasztották, a Parlament pedig megszavazta a referendumot.

A februári tárgyalás már régóta Cameron tervei között szerepelt, mivel úgy gondolta, hogy a választóknak az alapján kell majd dönteniük, hogy milyen megállapodás születik Brüsszelben.

Azonban a referendum, abban az esetben, ha a kilépésre voksolnak a legtöbben, még egy népszavazást vonna maga után. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök elmondta ugyanis, hogy ebben az esetben szinte biztos, hogy a skótok többsége a bennmaradást választaná, így véleménye szerint elkerülhetetlen lenne egy új skót függetlenségi népszavazás.

Arról, hogy milyen döntés születne a referendumon, egy felmérés szerint több tényezőt is figyelembe kell venni. Így például Anglia 52%-a, Wales 55%-a, Skócia 64%-a, valamint Észak-Írország 75%-a szeretne az EU-ban maradni. A legvalószínűbb, hogy a tagság mellett szavaznak a húszas éveikben járó, északír, diplomás fiatalok, akik a Zöldekre szavaztak, a tagság ellen pedig az 55 éve feletti, angol, képzettség nélküliek voksolnának, akik az UKIP-re szavaztak.

Június 23-a tehát sorsordítónak mondható sok szempontból, de az biztos, hogy így vagy úgy, nagy változások jönnek sokak életében.

 

 Roskó Mónika

forrás:
1. kép forrása: twitter.com
2. kép forrása: economist.com

A bejegyzés trackback címe:

https://gorbeuborka.blog.hu/api/trackback/id/tr158603506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása