Egy független, németországi agytröszt (think-tank) kutatásai bizonyították - amit mindig is sejtettünk - hogy Magyarország nagyobb hasznot húz az Európai Unióból, mint a legtöbb tagállam, de a lakói ezt az egyik legkisebb mértékben értékelik.

A Külügyi Kapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) ma publikált tanulmánya rávilágít, hogy Magyarország lóg ki a leginkább az európai országok sorából annak tekintetében, hogy lakosai mennyire másként ítélik meg az EU-tagság hatásait, mint amit a számok mutatnak. A kutatók a szabadon elérhető adatok alapján azt vizsgálták, hogyan változott az országok, valamint a lakosok „kohéziója” az EU-hoz, azaz, hogy egyrészt az ország mennyit profitált az EU-s forrásokból, valamint hogy az emberek mennyire tartják fontosnak Magyarország tagságát az integrációban.

Magyarország messze kilóg a grafikon átlagos értékei közül, ami azt jelenti, hogy ugyan az ország jelentősen profitált a tagságból, az emberek mindennapi életükre vetítve ennek hozadékait nem érzékelték.

Ahogy Josef Janning, az agytröszt berlini szárnyának igazgatója fogalmazott: „Sehol máshol Európában nem olyan szembeötlő az ellentmondás a szigorúan vett tények és azok megítélése között, mint Magyarországon”. Janning azt is hozzátette, hogy ez akár annak a jele is lehet, hogy az ország lakossága teljesen kiábrándult a politikából, ami azoknak a szélsőséges populista pártoknak kedvez, akik előszeretettel alkalmaznak EU-ellenes retorikát. Az igazgató szerint ennek a politikai kiábrándultságnak és szélsőségre való hajlamnak a történelmi gyökerei a trianoni békeszerződésben keresendőek.

A magyar példa ellenkezője igaz az írekre, akik ugyan manapság már kevésbé profitálnak a tagságukból, ám ennek ellenére nagyon pozitív az országban az EU-val kapcsolatos szemlélet. Ez annak fényében is meglepő, hogy Írország nagyon szigorú megszorító intézkedéseknek kellett, hogy alávesse magát amikor 2010-ben EU-IMF pénzügyi segélycsomagjára szorult. A tanulmány szerint ez egyrészt az ezredfordulós gazdasági fellendülésnek köszönhető, amelynek során a „Kelta Tigris” gazdasága – a jelentős EU támogatásoknak köszönhetően – átlagosan majdnem tíz százalékkal nőtt évente, másrészt pedig az EU tagság az írek számára egyfajta emancipációs lázadás a „gonosz nagytestvér”, az Egyesült Királysággal szemben.

A tanulmány, amely teljes egészében letölthető az ECFR honlapjáról, összességében úgy találta, hogy az EU 28 országára vetítve a kohézió a várakozásokkal ellentétben 2007 és 2014 között nem csak, hogy nem gyengült, de jelentősen erősödött. A tanulmány ennek ellenére figyelmeztet, hogy az európai nacionalista pártok további erősödése hosszútávon az EU végét is jelentheti, ezért fontos, hogy az emberek ne veszítsék el teljesen a hitüket a mérsékelt politikai irányzatokban.

Sedlmayr Bálint

A kép forrása: Politico.eu