Európai uniós ügyekről fiataloktól fiataloknak.

görbE Uborka

Magyarország az oktatás eredményességi index élvonalában!

2017. április 08. - Görbe Uborka

Magyarország a negyedik helyen szerepel az OECD országok között a 2014-ben kiadott oktatás eredményességi index megállapításai szerint. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a lehető leghatékonyabban használja ki az oktatásra fordított erőforrásokat arányaihoz mérten.

Mi az oktatás eredményességi index és kik vesznek részt benne?

2014-ben alkották meg az úgynevezett oktatás eredményességi indexet, amely azt méri, hogy mennyire használja ki egy ország oktatási rendszere a rendelkezésre álló erőforrásait. Két oldalt határoztak meg: Az input oldalon a diák-tanár arány, valamint a tanárok fizetése szerepel. Ezt az alapján határozzák meg, hogy az eddigi kutatások szerint mi hat leginkább az oktatási költségek alakulására. Az output oldalon a PISA-felmérés eredményeit veszik alapul – amely 2000 óta három évente méri a 15 éves tanulók képességeit az OECD- országokban - tehát a matematika, a természettudományok és a szövegértési feladatokon elért pontszámokat. Az input oldalon lévő két mutató alapján kiszámolták az adott oktatás eredményességi mutatóját, a PISA- eredmények alapján pedig a minőségi indexét. Így végül megkapták, hogy az egyes országok oktatási rendszere mennyire hatékony. A tanulmányban az OECD- országokat vizsgálták, ugyanazokat az országokat, amelyekben a PISA-tesztet is végzik. Az eredmények alapján rangsorolták az országokat az eredményességi indexük szerint.

Az alábbi táblázatban ezeket az adatokat lehet látni. A PISA- adatok esetében az átláthatóság kedvéért csak a matematikai eredmények szerepelnek.

 

Helyezés

Ország

Hatékonysági mutató

PISA helyezés matematika (2012)

PISA helyezés matematika (2015)

1

Finnország

87,81%

5

8

3

Cseh Köztársaság

84,38%

14

21

4

Magyarország

84,08%

24

28

5

Japán

83.88%

2

1

7

Szlovénia

83,28%

10

9

9

Svédország

80,58%

23

17

11

Egyesült Királyság

78,71%

16

20

12

Franciaország

78,69%

15

19

14

Hollandia

76,80%

4

6

15

Írország

76,80%

11

13

16

Ausztria

74,68%

8

15

18

Belgium

73,52%

6

10

19

USA

72,66%

22

31

22

Dánia

70,60%

13

7

23

Olaszország

69,81%

20

23

24

Portugália

68,29%

19

22

25

Németország

67,01%

7

11

26

Spanyolország

63,09%

21

25

27

Görögország

60,64%

26

32


Forrás: http://www.edefficiencyindex.com/book/#/12-13/

 

De mit is jelent ez pontosan hazánkat illetően?

A rangsorban Magyarország olyan országokat utasít maga mögé, mint Japán, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Németország, miközben a legtöbb PISA-teszten mind előttünk állnak, akár a 2012-es, akár a nemrég megjelent 2015-ös eredményeket nézzük. Azonban ez mégsem azt jelenti, hogy a felsorolt országok oktatása rosszabb lenne a magyarnál, mivel az eredményességi index csak azt méri, hogy a jelenlegi ráfordítások mellett mi a legtöbb, amit ki lehet hozni az oktatási rendszerből, és hogy mikor teljesítenek a lehető legjobban a diákok. Annak, hogy számos ország rosszabb helyezést ért el, mint mi, két oka lehet. Az egyik az, hogy bár a ráfordítás nagy, a diákok mégsem teljesítenek olyan jól. Ez a helyzet például Németországban, amely a listán csak a 25. helyen végzett, míg a PISA- eredményei ennél sokkal jobbak. A másik lehetőség pedig az, hogy a kevés ráfordítás mellett a diákok is rosszul teljesítenek, ilyen például Spanyolország vagy Portugália.

Érdemes megjegyezni, hogy hazánk a 2012-es eredmények alapján lett a negyedik az oktatás eredményességi index listán. A 2015-ös PISA- eredményekre épülő legfrissebb adatok még nem állnak rendelkezésre, azonban az elért eredményeink alapján meglepő lenne, ha meg tudnánk tartani ezt a pozíciót, mivel számos területen rontottunk.

Mit lehetne tenni?

Mindezek azt mutatják, hogy jobb eredményt csak akkor tudunk elérni, ha többet költünk az oktatásra. A mutató elemeiből kiindulva az első lépés a tanári bérek megemelése lenne, így a már foglalkoztatásban lévőket könnyebb lenne a pályán tartani, továbbá a tanári képzés vonzóbbá tétele a másik fontos elem. Fontos, hogy csökkenjen a jelenlegi tanárhiány, és ezáltal javuljon a diák-tanár arány. Emellett természetesen az iskolai eszközök, felszerelések modernizálására is nagy szükség van, főleg az elmaradott térségekben.

Természetesen az erőforrások növelésének is van egy határa. Egy bizonyos pontig a megfelelő ráfordítások nagy hatással lesznek a diákok teljesítményére, viszont van egy pont, ahonnan már egyre kisebb lesz ez a hatás. A kulcs a megfelelő mértékű és a megfelelően felhasznált ráfordításokon van, ahol az eredményesség az elsődleges szempont.

 

Írta: Révész Andrea

A bejegyzés trackback címe:

https://gorbeuborka.blog.hu/api/trackback/id/tr4212409973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása