Magyarország a negyedik helyen szerepel az OECD országok között a 2014-ben kiadott oktatás eredményességi index megállapításai szerint. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a lehető leghatékonyabban használja ki az oktatásra fordított erőforrásokat arányaihoz mérten.
Mi az oktatás eredményességi index és kik vesznek részt benne?
2014-ben alkották meg az úgynevezett oktatás eredményességi indexet, amely azt méri, hogy mennyire használja ki egy ország oktatási rendszere a rendelkezésre álló erőforrásait. Két oldalt határoztak meg: Az input oldalon a diák-tanár arány, valamint a tanárok fizetése szerepel. Ezt az alapján határozzák meg, hogy az eddigi kutatások szerint mi hat leginkább az oktatási költségek alakulására. Az output oldalon a PISA-felmérés eredményeit veszik alapul – amely 2000 óta három évente méri a 15 éves tanulók képességeit az OECD- országokban - tehát a matematika, a természettudományok és a szövegértési feladatokon elért pontszámokat. Az input oldalon lévő két mutató alapján kiszámolták az adott oktatás eredményességi mutatóját, a PISA- eredmények alapján pedig a minőségi indexét. Így végül megkapták, hogy az egyes országok oktatási rendszere mennyire hatékony. A tanulmányban az OECD- országokat vizsgálták, ugyanazokat az országokat, amelyekben a PISA-tesztet is végzik. Az eredmények alapján rangsorolták az országokat az eredményességi indexük szerint.
Az alábbi táblázatban ezeket az adatokat lehet látni. A PISA- adatok esetében az átláthatóság kedvéért csak a matematikai eredmények szerepelnek.
Helyezés |
Ország |
Hatékonysági mutató |
PISA helyezés matematika (2012) |
PISA helyezés matematika (2015) |
1 |
Finnország |
87,81% |
5 |
8 |
3 |
Cseh Köztársaság |
84,38% |
14 |
21 |
4 |
Magyarország |
84,08% |
24 |
28 |
5 |
Japán |
83.88% |
2 |
1 |
7 |
Szlovénia |
83,28% |
10 |
9 |
9 |
Svédország |
80,58% |
23 |
17 |
11 |
Egyesült Királyság |
78,71% |
16 |
20 |
12 |
Franciaország |
78,69% |
15 |
19 |
14 |
Hollandia |
76,80% |
4 |
6 |
15 |
Írország |
76,80% |
11 |
13 |
16 |
Ausztria |
74,68% |
8 |
15 |
18 |
Belgium |
73,52% |
6 |
10 |
19 |
USA |
72,66% |
22 |
31 |
22 |
Dánia |
70,60% |
13 |
7 |
23 |
Olaszország |
69,81% |
20 |
23 |
24 |
Portugália |
68,29% |
19 |
22 |
25 |
Németország |
67,01% |
7 |
11 |
26 |
Spanyolország |
63,09% |
21 |
25 |
27 |
Görögország |
60,64% |
26 |
32 |
Forrás: http://www.edefficiencyindex.com/book/#/12-13/
De mit is jelent ez pontosan hazánkat illetően?
A rangsorban Magyarország olyan országokat utasít maga mögé, mint Japán, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Németország, miközben a legtöbb PISA-teszten mind előttünk állnak, akár a 2012-es, akár a nemrég megjelent 2015-ös eredményeket nézzük. Azonban ez mégsem azt jelenti, hogy a felsorolt országok oktatása rosszabb lenne a magyarnál, mivel az eredményességi index csak azt méri, hogy a jelenlegi ráfordítások mellett mi a legtöbb, amit ki lehet hozni az oktatási rendszerből, és hogy mikor teljesítenek a lehető legjobban a diákok. Annak, hogy számos ország rosszabb helyezést ért el, mint mi, két oka lehet. Az egyik az, hogy bár a ráfordítás nagy, a diákok mégsem teljesítenek olyan jól. Ez a helyzet például Németországban, amely a listán csak a 25. helyen végzett, míg a PISA- eredményei ennél sokkal jobbak. A másik lehetőség pedig az, hogy a kevés ráfordítás mellett a diákok is rosszul teljesítenek, ilyen például Spanyolország vagy Portugália.
Érdemes megjegyezni, hogy hazánk a 2012-es eredmények alapján lett a negyedik az oktatás eredményességi index listán. A 2015-ös PISA- eredményekre épülő legfrissebb adatok még nem állnak rendelkezésre, azonban az elért eredményeink alapján meglepő lenne, ha meg tudnánk tartani ezt a pozíciót, mivel számos területen rontottunk.
Mit lehetne tenni?
Mindezek azt mutatják, hogy jobb eredményt csak akkor tudunk elérni, ha többet költünk az oktatásra. A mutató elemeiből kiindulva az első lépés a tanári bérek megemelése lenne, így a már foglalkoztatásban lévőket könnyebb lenne a pályán tartani, továbbá a tanári képzés vonzóbbá tétele a másik fontos elem. Fontos, hogy csökkenjen a jelenlegi tanárhiány, és ezáltal javuljon a diák-tanár arány. Emellett természetesen az iskolai eszközök, felszerelések modernizálására is nagy szükség van, főleg az elmaradott térségekben.
Természetesen az erőforrások növelésének is van egy határa. Egy bizonyos pontig a megfelelő ráfordítások nagy hatással lesznek a diákok teljesítményére, viszont van egy pont, ahonnan már egyre kisebb lesz ez a hatás. A kulcs a megfelelő mértékű és a megfelelően felhasznált ráfordításokon van, ahol az eredményesség az elsődleges szempont.
Írta: Révész Andrea