Egy folyamatosan felszínre törő téma a nők szerepe a politikában. „Kevés a nő, kvótára lenne szükség, de akkor lehet, hogy olyan kompetens férfiak szorulnának ki a fontosabb pozíciókból, akikre szükség lenne…” – röviden tömören ilyen érvek-ellenérvek szoktak felmerülni akkor, amikor a nők politikai szerepvállalására terelődik a szó.
Ebben a bejegyzésben mi nem is foglalkoznánk a hazai helyzettel, hiszen az egy kicsit csúfosan néz ki, és akkor most a parlamentünk összetételére, és nem a kormányunkéra gondoltunk.
Viszont hogy áll mindezzel az EU?
Európai Parlament
Nos, ugye az Európai Parlamentet az európai uniós állampolgárok választják, viszont nem egy egységes szabályozás alapján. Különböző alapelvek léteznek, amik mentén a tagállamok saját európai parlamenti választási törvényt alkotnak a választások lebonyolítása érdekében. Az, hogy abban éppen szerepel-e női kvóta vagy sem, a tagállam hatásköre. Az EP egy idei választást megelőző állásfoglalásában felhívta a tagállamok és a pártok figyelmét a nők és a férfiak között arányos képviseletet biztosító listák felállítására, azonban ez csak javaslat volt. A tagállamoknak nem volt kötelező ennek megfelelően eljárni az idei választások alkalmával, és ez alapján a jövőben sem lesz.
Ettől függetlenül vannak olyan tagállamok, ahol odafigyelnek a gender balance-ra a választások során. Például Franciaországban ugyanannyi női és férfi képviselőnek kell szerepelnie a listákon, míg Portugáliában a listán szereplő jelöltek 33,3%-ának nőnek kell lennie (forrás). Míg mondjuk Horvátország esetében a törvény csak annyit ír elő, hogy a nemek közötti egyenlőség elvére tekintettel kell listát állítaniuk a pártoknak.
Na, most van, ahol benne van a választási törvényben ez a kérdés, van, ahol nincsen benne, így aztán tényleg minden EP képviselő egyenlő esélyekkel indul…
Lényeg a lényeg, hogy egy ilyen struktúra alapján választunk meg 751 képviselőt.
És mik az arányok?
Ha megnézzük a következő ábrát, látszik, hogy 2014-ig folyamatosan nőtt a nők aránya az EP-ben. 1979-ben még csak az MEP-k 16%-a volt nő, míg az idei választások után ez 37%-ra emelkedett. Tehát az Európai Parlament folyamatosan szépít. A 21 magyar EP képviselőnek azonban csak 19%-a nő, akiknek egy részével a piacon meg is lehetett ismerkedni… Ezzel az aránnyal csak Litvániát és Ciprust tudhatjuk magunk mögött a 28 tagállam közül. Természetesen azért is furcsa ezt összehasonlítani, mivel Litvániának 11, Ciprusnak pedig 6 képviselője van összesen az EP-ben, míg nekünk 21. A nők aránya Málta esetében a legmagasabb, ahol 67%-ban női MEP-k vannak, viszont Málta is szintén csak 6 képviselővel rendelkezik az EP-ben.
Diagramok forrása: http://www.eredmenyek-valasztasok2014.eu/hu/gender-balance.html
Európai Bizottság
Szóval valahogy így áll most az Európai Parlament, ahol a már jól megszokott Martin Schulz ismét elfoglalta az elnöki széket, majd kijelentette, hogy nem szeretné, ha az újonnan megalakuló Bizottság úgy festene, mint egy férfi klub.
Szép kérés volt, amit Juncker, a Bizottság frissen megválasztott elnöke foggal-körömmel szeretett volna betartani… Végül a 27 jelölt közül 9 nő mehetett az EP elé meghallgatásra. A második Barroso-bizottságban ugyancsak 9 nő foglalt helyet, így végül Juncker is egy elég jó csapatot tudott összeállítani. Emellett a kül- és biztonságpolitikai főképviselői pozíció is női kézben tudott maradni, hiszen ezt a portfóliót Ashtontól egyenesen Federica Mogherini veszi át. A főképviselői pozíció az EU-s top job-ok egyike, a posztért való versengésről, a jelöltekről, és arról, hogy megérte-e pont ide újra egy nőt ültetni, itt írtunk részletesebben.
Európai Tanács
Az, hogy kik kapják meg az EU-s top job-okat, nagymértékben a tagállamok állam- és kormányfőin múlik, azaz az Európai Tanácson. Kevésbé az uniós politika alakítja így, viszont érdemes megnézni a következő képet, amivel szeretnénk is lezárni a nők döntési pozícióban az EU-ban témánkat.
Kép: http://bit.ly/VQwq1G
