Utolsó két kihívójának visszalépésével Donald Trump már csak egy lépésre van attól, hogy az USA Republikánus Pártjának jelöltjeként megmérettethesse magát a világ talán legfontosabb politikai tisztségéért, az amerikai elnökségért. Népszerűsége mind a demokrata, mind a republikánus proteszt-szavazók körében töretlen, ami abból is látszik, hogy sokan - az USA hagyományoktól szintén idegen szociáldemokrata beállítottságú - Bernie Sanders helyett szavaznának Trumpra, ha előbbi elveszíti a jelöltséget Hillary Clinton ex-First Lady-vel szemben.

Az ingatlanmágnás, Amerikával ellentétben, példátlanul népszerűtlen Európában. Még a 2005-ben újraválasztott George W. Bush-nál is kevesebben rajonganak érte, ez pedig jelentős változás Barack Obamával szemben, aki gyakorlatilag celeb-státusszal rendelkezett a vén kontinensen. Obama 2008-as berlini beszédét például 200 ezer szimpatizánsa előtt tartotta meg. Vajon mivel járna, ha Trump foglalná el 2017-től a Fehér Házat?

Gyökerek Európából

Trump, aki határozottan a migránsellenes szemléletet meglovagolva igyekszik híveket toborozni, maga is sok szállal kötődik Európához. Nagyapja, Friedrich, a XIX. század végén vándorolt be az USA-ba Németországból, valószínűleg azért, hogy megússza a katonai szolgálatot. Donald apja Európából – nevezetesen Skóciából – választott feleséget. Donald első felesége a mai Csehország területén született, míg jelenlegi társa  – a potenciális First Lady – Szlovéniában látta meg a napvilágot. Érdekesség, hogy Skóciában anyja származása ellenére komoly közutálatnak örvend a politikus-üzletember. Például egyszer egy skót golfpályájának építése közben olyan trükkökhöz folyamodott, hogy felépíttetett egy kerítést, a leendő pálya helyén 20 éve békésen éldegélő házaspár háza köré, majd benyújtotta nekik a munkáról szóló (jelentősen túlárazott) számlát.

Külpoitika

Trump klasszikus populista, akinek a legfőbb „erénye” az, hogy pártpolitikán kívülről jött egy olyan időszakban, amikor mindkét oldal szavazói eltávolodni látszanak a klasszikus demokrata-republikánus tengelytől az olyan „outsiderek” javára, mint például a szociáldemokrata Bernie Sanders, a libertariánus Rand Paul vagy éppen Trump. Utóbbi azonban sok szempontból veszélyes lehet Európa biztonságára már, ha komolyan lehet venni a témában adott nyilatkozatait.

Trump szerint a NATO egy pénznyelő, amiben az európai államok csak potyautasok, élősködnek az USA nagy katonai kiadásain, miközben maguk alig fizetnek be valamit. Hangsúlyozta, hogy ezek az okok akár a NATO végét is jelenthetik. Érvei szorosan összefüggenek azzal, hogy szerinte egyetlen amerikai katonára sincs szükség Európában, a Krímhez és a hozzá kapcsolódó geopolitikai problémához az USA-nak semmi köze, ez kizárólag az EU gondja. Bizonyára nem kell hangsúlyozni, hogy a NATO megszűnése milyen komoly veszélyeket hordoz magában a nemzetközi béke fenntartása szempontjából.

Trump emellett kritizálta Merkelt a menekültekkel szemben mutatott befogadó magatartása miatt, viszont Putyint példaként állította maga elé, főként vezetői képességek tekintetében, jelezve, hogy szerinte „nagyon jól kijönnének” az orosz elnökkel. A legijesztőbb megnyilvánulásai azonban Trump-nak a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban voltak. Figyelmeztetett, hogy az atombomba használatát nem zárja ki teljesen, sem a Közel-Keleten, sem akár Európában, ha szükség lenne rá. Ahogy ő maga fogalmazott: „ha nem állunk készen nukleáris fegyverek bevetésére, akkor mi a francnak gyártjuk őket?”. Erre a választ természetesen egy olyan ember, aki kicsit is jártas a nemzetközi kapcsolatokban tudná, hogy a kölcsönös nukleáris elrettentés doktrínája miatt. Trump esetében azonban elmondhatjuk, hogy ő nem az egyetemet végzett rétegeket próbálja megszólítani, hanem azokat, akiknek az ilyen doktrínák nem sokat mondanak.

A kül- és biztonságpolitikai aggályok mellett morális kérdéseket is felvetnek Trump állásfoglalásai, például az, hogy hajlandónak mutatkozik mind az abortuszt végző orvosok, mind a terhességet megszakító anya esetében (börtön)büntetés kiszabására. Ezt a kijelentését később visszavonta, de így is az abortuszellenesek táborába sorolódik be, pedig 1999-ben még erősen abortuszpárti volt. Az EU-ban kizárólag Máltán tilos a terhességmegszakítás minden formája. Néhány országban csak akkor végezhető abortusz, ha az anya egészsége forog veszélyben (pl. Andorra, Lengyelország, Írország).

Üzletember vagy szélhámos?

Trump politikai szakértelmét és a széliránnyal együtt változó „elveit” sok jogos kritika éri, de egy dolog, amiben majdnem mindenki egyetért az az, hogy kiváló üzletember. Az igazság azonban sajnos, hogy Trump inkább a jogi kiskapuk ismeretének köszönheti, hogy a saját magáról elnevezett felhőkarcolója helyett nem a börtönben van a főhadiszállása.

Trump a kilencvenes évek elején 900 millió dollár személyes tartozást halmozott fel, vállalkozásai még ezen kívül 3,5 milliárd dollárral tartoztak. Ez együtt a teljes magyar éves GDP több, mint 3 százaléka. A talpra állását főleg az imidzsének köszönhette, na meg persze a sok kiskaput megengedő amerikai csődvédelmi törvényeknek. Trump 1991 óta négyszer is csődvédelemért folyamodott, saját maga is bevallotta, hogy játszik ezekkel a törvényekkel, valamint sokszor egyszerűen csak nem fizetett vissza korábban felvett kölcsönöket. A német Deutsche Banktól például 640 milliót kért kölcsön, amikor a bank ezt visszakövetelte, 3 milliárd dollárra perelte be őket. A német bank sosem látta viszont azt a "pár" milliót. Hasonlóan nem fizette a luxus-légitársaságának beindításához felvett 380 millió dolláros hitelt, amit többek közt a vécék aranyozott ülőkével való ellátásához vett fel, vagy a 32 millió dolláros kölcsönt amit a – soha fel nem épült – mexikói Trump Ocean Resort felépítéséhez igényelt. Ez utóbbi után ráadásul közölte a bankkal, hogy még olcsón megúszták ennyivel.

Szinte börleszkszerű olvasni - a valószínűleg törékeny egójú - Trump ámokfutásait a  bíróságokon. Amikor például a New York Times Pulitzer és Loeb-díjas újságírója, Timothy L. O’Brien azt állította, hogy Trump vagyona csak 250 millió dollár, a mágnás 5 milliárd dollárra perelte, nyilvánvalóan bohózattá lealacsonyítva ezzel a teljes igazságszolgáltatási rendszert. Zavaros hátterű üzletei miatt nagyjából senki nem tudja, hogy pontosan mekkora a vagyona, de az szinte biztosnak tűnik, hogy töredéke annak, amit ő maga állít.

A történelem vége?

Lehetetlen megmondani, hogy mi történne, ha Trump személyében egy meglehetősen kérdéses integritású és szakértelmű ember venné át a világ legnagyobb befolyású országának irányítását. Egyesek már-már a nukleáris apokalipszis eljövetelét jövendölik, míg mások szerint végre Amerika befelé fordul és nem játssza tovább a rendőr szerepét az egész világon. Az viszont biztosnak látszik, hogy, ha Trump nyerne, vége lenne a doktrínákra épülő, kiszámítható amerikai külpolitikának, és egy új, kiismerhetetlen időszak jöhet el a nemzetközi politikában, amihez az EU-nak is alkalmazkodnia kell majd.

Sedlmayr Bálint

Forrás:

1. kép forrása: businessinsider.com

2. kép forrása: ebay.com