„Az EU mindent leszabályoz, ha kell, ha nem, mi pedig elfogadjuk." Ismerősen hangzik, ugye? Pedig ez azért nem egészen így van. Először is tisztázzuk, hogy az uniós jog nem csak kötelező erejű jogszabályok tengere. A kép sokkal árnyaltabb.
Egy uniós jogszabály lehet:
Ha valaki szeret szerződésszövegeket olvasni, akkor az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikkéhez lapozva meg is találja a fentieket.
Na de nézzük, hogy akkor mi micsoda, és mit is jelent ránk nézve.
A rendelet kötelező erejű és közvetlenül alkalmazandó minden EU-tagállamban. Az, hogy „kötelező”, egyértelműen azt jelenti, hogy be kell tartania a tagállamoknak, azok állampolgárainak, és az EU-s intézményeknek is. A „közvetlenül alkalmazandó” pedig azt takarja, hogy nem kell a tagállamoknak a saját, belső jogrendszerükbe átültetniük, mivel automatikusan érvényes lesz, jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. Ha pedig van olyan tagállami jogszabály, ami ellentétes az adott uniós rendelettel, akkor az a tagállami jogszabály érvénytelenné válik. Egy uniós rendeletre a jogalanyok egymás közötti vitájuk során (horizontális közvetlen hatály), illetve az állammal szemben is (vertikális közvetlen hatály) bármikor hivatkozhatnak. Akár még Te is!
Az irányelv azt a célt határozza meg az összes – vagy csak bizonyos – tagállam számára, amit el kell érniük. Arra viszont már nincs előírás, hogy ezt milyen eszközökkel valósítsák meg. Míg ugye a rendelet minden belső jogi hercehurca nélkül beépül a tagállami jogba, addig az irányelv esetében a tagállamoknak egy bizonyos idő alatt a saját jogrendszerük részévé kell tenniük azt. Ha az irányelv feltétel nélküli, megfelelően világos és pontos, akkor a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján lesz egy vertikális közvetlen hatálya (azaz az állammal szemben lehet rá hivatkozni), de csak akkor, ha a tagállamok adott határidőn belül nem ültetik át nemzeti jogukba. Az EU a gyakorlatban irányelvvel szabályozza például a környezetvédelem területét.
„A határozat teljes egészében kötelező” – mondja az EUMSZ 288. cikke. Azonban a konkrét esetek, ügyek kapcsán hozott határozat csak azokra nézve kötelező, akiket megjelöl. Ezek lehetnek konkrét tagállamok, személyek vagy vállalkozások is. Fontos, hogy a határozat csak akkor tekinthető jogi aktusnak, ha azt valamilyen jogalkotási eljárás során fogadták el.
Az EU ezek mellett gyakran ajánlásokat és véleményeket fogalmaz meg a tagállamok számára. Ezek egyáltalán nem kötelezőek, de általában figyelembe veszik őket a bíróságok az ítélkezésük során.
Szóval ilyen típusú jogi aktusokból áll össze az EU-s intézmények által gerjesztett jogszabálytenger. Most már nyugodtan lehet keresgélni akár az EUR-Lex-en is.
Fotó: Alexandre Dulet-Lutz/Flickr http://bit.ly/1BR2Szi
