December 15-én tartották az új e-Kormányzati Akcióterv harmadik vitáját Brüsszelben, amely meghatározta a fő irányvonalakat az internet és egyéb információs, valamint kommunikációs technológiák (ICT-k) közigazgatási elterjesztésében mind tagállami, mind uniós szinten 2020-ig. Az e-Kormányzat, azaz az internet és egyéb modern technológiák alkalmazása a tagállamok közigazgatásában egyesek szerint teljesen átszabhatja a jövő államainak képét. Az Európai Unió több nagy horderejű programmal igyekszik az államokat arra bíztatni, hogy átlépjenek a digitális korszakba. Az alábbiakban az e-Kormányzat általános jellemzőit, valamint az EU eddigi, e-Kormányzattal kapcsolatos lépéseit tekintjük át, azok minden előnyével és hátrányával együtt.

A technológia államigazgatásban való alkalmazása nem új keletű fejlemény. Már az 1950-es években is történtek kísérletek arra, hogy számítógépeket alkalmazzanak az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban (főleg a honvédelemben és egyéb, nagy adathalmazokkal dolgozó apparátusokban). A személyi számítógép elterjedése után azonban – és még inkább az internetes vásárlás robbanásszerű növekedésével – az emberekben lassan kialakult egyfajta igény, hogy adminisztrációs ügyeiket is online intézhessék.

Ezzel párhuzamosan egyre több és több "próféta" vizionált olyan utópikus világokat, ahol az internet lerombolja a tradicionális bürokráciák korlátait, megteremtve egy új, hatékonyabb, átláthatóbb és igazságosabb kormányzati rendszer kialakításának lehetőségét. Ezek a tudósok és egyéb szakemberek általában azt hangoztatják, hogy a technológiai haladás jelentősen felgyorsítja mind a kommunikáció, mind az adatfeldolgozás folyamatait, valamint megteremti a lehetőséget a tömegek számára, hogy beleszóljanak a politikai döntéshozatalba.

Az ún. techno-optimisták kiemelik, hogy a klasszikus értelemben vett bürokrácia, az egymástól elkülönült, szigorúan hierarchikus egységeket részesíti előnyben (minisztériumok, államtitkárságok, ügynökségek, stb.). Mindenki szeretné például, ha egy cég bejegyzésének procedúrája vagy az okmányok igénylése egyetlen helyen megoldható lenne, legyen ez a hely akár fizikai vagy akár csak egy online felület. Az USA-ban egyre inkább elterjednek az olyan honlapok, amelyeken egy-egy üggyel kapcsolatban minden teendőt el lehet intézni, még akkor is, ha ezeket a teendőket amúgy más és más szerv végzi (pl. Grants.gov – állami támogatások, GovBenefits.gov – szociális juttatások).

Emellett az internet ilyen irányú használata rengeteg egyéb potenciális haszonnal járhat egy ország számára: 

• Lehetővé teheti az ún. Nyílt Kormányzat (Open Government) megvalósítását, amelyben az állam az átláthatóság és a kiszámítható piaci környezet érdekében rengeteg adatot tesz elérhetővé bárki számára, így csökkentve a korrupció lehetőségét is.

• Elérhető közelségbe hozza az ún. közvetlen demokrácia lehetőségét, azaz egy olyan rendszert, amiben az állampolgárok egyre inkább konkrét politikai döntésekben is szavazhatnak. Míg ez jelenleg kizárólag népszavazásokon keresztül lehetséges, a jövőben egyesek szerint akár a telefonunkon keresztül is véleményt alkothatunk egy készülő törvényjavaslatról vagy egyéb minket érintő kérdésről.

• Jelentősen lecsökkentheti az államigazgatás költségeit. A digitális átállás rövidtávon általában drága, ám hosszú távra tervezve a kiadáscsökkentés egy hatékony eszköze lehet. Például az e-mail, az online adatbázisok vagy az online adóbevallás rengeteg papírt és tintát takarít meg, így a környezetre is jótékony hatást gyakorol.

Az Európai Bizottság egyes számításai szerint az e-Kormányzat éves szinten 15-20%-os költségcsökkentést hozhat az európai kormányoknak, ami a teljes európai GDP-nek a 7-10%-a (900-1300 milliárd euró). Nem csoda tehát, hogy az Unió nagy erővel próbálja elősegíteni a digitális kormányzást a tagállamokban.

Az EU szerepe

Az e-Kormányzat és az EU egymásra találása kicsit sem meglepő, hiszen a célok (átláthatóság, hatékonyság, erősebb demokrácia) az Unió legalapvetőbb elveit testesítik meg. Az EU nagyrészt nem szól bele a tagállamok e-Kormányzati stratégiáiba, inkább csak konkrét és elvontabb célokkal bátorítja őket. Az alábbiakban röviden bemutatjuk az EU különböző erőfeszítéseit az e-Kormányzati rendszerek elősegítése érdekében.

Az Európai Digitális Menetrend

Az EU Digitális Menetrendje (Digital Agenda for Europe) egy hatalmas horderejű tervezet, amely a Közös Piac minden technológiai aspektusát lefedi (pl. 4G hálózatfejlesztés, az "internet of things" elterjesztése, stb.). A program rengeteg - e-Kormányzattal kapcsolatos rendelkezést is - tartalmaz, mint például a digitális szolgáltatások kibővítése és elterjesztése vagy a kormányzatok interoperabilitásának (digitális kommunikációjának, adatcseréjének) erősítése. Ezzel összefüggésben az EU-nak jónéhány fontos, különálló projektje is létezik a Digitális Menetrenden belül. Ezek az angol rövidítésük alapján a STORK (digitális személyazonosság és hitelesítés), a SPOCS (határon átívelő szolgáltatások), a PEPPOL (határon átívelő közbeszerzések), az epSOS (orvosi nyilvántartások), az e-CODEX (jogi szabályozások és kommunikáció), az eSens (cégalapítás), valamint néhány kisebb horderejű program az online "felhő" jobb kihasználása érdekében. Ezekhez a szükséges infrastruktúrát az újonnan létrehozott Connecting Europe Facility 2014-20 biztosítja.

e-Kormányzati Akcióterv 2011-15

December 15-én volt az új, 2016-tól 2020-ig esedékes Akcióterv megtárgyalásának harmadik felvonása. A korábbit 2010-ben fogadták el, és igen progresszív célokat állított a tagállamok elé. Elsőként azt, hogy 2015-ig a vállalatok 80%-a és az állampolgárok fele valamilyen formában vegye igénybe az e-Kormányzati rendszerek egyikét, másrészt pedig az állami adminisztrációs kiadások 25%-os csökkentését minden tagállamban. A célok közt volt ezek mellett az alapszintű szélessávú lefedettség az EU minden állampolgára számára (ebből a lakosság felének 100 Mbps fölött), valamint a digitális adminisztrációt gátoló fő problémák (köztük a számítógépes bűnözés, alacsony digitális iskolázottság) megoldása.

A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy ezeknek a céloknak csak részben sikerült megfelelni, természetesen tagállamtól függően jobban vagy kevésbé. Érdekes lesz látni, hogy az új négy évre szóló akciótervben milyen változásokat eszközöl majd a Bizottság.

Interoperabilitás, kutatás és analízis

Az EU e két fő program mellett nagy hangsúlyt fektet az interoperabilitásra, azaz a különböző informatikai rendszerek együttműködésre való képességére. Például, hogy ha valaki Németországba utazik és ott orvosi ellátásra szorul, a német kórház kikérhesse a beteg kórtörténetét az ellátás hatékonyságának biztosítása érdekében.

Emellett az EU mintegy 80 kutatási programot finanszírozott az utóbbi négy évben, amelyek főként arra irányultak, hogy felhasználóbarátabb és hozzáférhetőbb e-Kormányzati rendszerek jöjjenek létre. Ennek oka az úgynevezett Digitális Szakadék jelensége, azaz, hogy például az idősek és szegényebbek kevésbé tudnak élni a digitális kor lehetőségeivel, amely a különbségek további mélyülését eredményezheti. A technológia iránt pesszimisták előszeretettel alkalmazzák erre a digitális apartheid kifejezést. Ezért is fontos például regionális internet-hozzáféréseket és ingyenes tanfolyamokat biztosítani, amelyek segíthetnek a szakadék áthidalásában.

Az EU minden évben bocsájt ki országokra bontva elemzéseket, benchmarkokat, amelyek arra szolgálnak, hogy felmérjék, melyik ország hol tart az elektronikus kormányzati rendszerek megvalósításában. Ezeket az ENSZ hasonló kezdeményezése (UN e-Government survey), valamint a Digitális Menetrend saját elemző kiadványai egészítik ki.

Utópia vagy disztópia?

Az e-Kormányzat elterjedése napjaink egyik legérdekesebb fejleménye már, ami a közigazgatás jövőjét illeti, így nem csoda, hogy jelentősen megoszlanak róla a vélemények. Egyesek az állam túlzott megerősödésétől félnek, amelynek során minden állampolgár adatai egy gombnyomásra elérhetőek lesznek, beleértve az anyagi helyzetét vagy politikai orientációját, ahol az utcákat kamerák népesítik be, és a rendszer ellenségeit elektronikusan lehetetlenítik el. Mások az állam fokozatos marginalizálódását vizionálják, ahol nincs többé szükség drága és személytelen bürokráciákra, minden otthonról, az interneten keresztül megvalósítható, beleértve például a választásokat is, ahogy az Észtországban már meg is valósult.

Még egy ilyen hosszú leírás is csak a felszínét kapargatja az e-Kormányzat lehetséges hatásainak illetve az EU erőfeszítéseinek. Akit mélyebben érdekel, hogy az internet hogy alakíthatja át a modern államokat, annak ezt az angol nyelvű könyvet érdemes elolvasnia, akit pedig az EU projektjei érdekelnek, annak ezzel az összefoglalóval érdemes kezdenie (elérhető angol, német és francia nyelven) .

1. kép forrása: fujixerox.eu.au

2. kép forrása: electionwatch.edu.au