Interjúsorozatunk második részében egy Kárpátaljáról származó ukrán állampolgárt kérdeztünk a jelenlegi ukrán helyzetről. A sorozat első interjúja itt olvasható.

Interjú Csonka Krisztiánnal

2014. szeptember 18.

Bemutatnád magad röviden?

A nevem Csonka Krisztián. Kárpátaljáról származom. 25 éves vagyok, és jelenleg a Corvinus Egyetem egyik mesterszakán tanulok. Édesapám is kárpátaljai, édesanyám viszont kelet-ukrajnai. Középiskolai tanulmányaimat Kárpátalján végeztem, azután pedig feljöttem Budapestre. Szabadidőmben szeretek sportolni, olvasni, és a különböző nemzetközi és belföldi hírcsatornákat böngészni, hogy naprakész legyek a világban és az otthonomban történtekről.

Ukrán állampolgárként, értékelnéd röviden a jelenlegi helyzetet? Milyen változásokat eredményezhet a létrejött tűzszüneti megállapodás?

Egyre kevesebb halálos áldozatról szóló hírrel találkozok, és ez jó érzéssel tölt el, optimizmusra ad okot. Remélem, tartós tűzszünet jön létre, mindenki belefáradt a háborúskodásba… Az egyezség aláírásával pedig szerintem kevesebb lesz azoknak az embereknek a száma, akik elmenekülnek a harcok által érintett térségből. Többen térnek majd vissza otthonaikba, ha csak ideiglenesen is.

Vannak hírek arról, hogy a menekültek visszatérnek otthonaikba?

Igen, találkoztam ilyen hírekkel. A folyamat lassú, az emberek még mindig félnek… De azt is hallottam, hogy sokan csak az otthon maradt vagyontárgyaikért térnek vissza. Közülük sokan úgy döntöttek, hogy Oroszországban vagy Ukrajna más területein telepednek meg.

Szerinted a tűzszünet tartós lesz?

Ez attól függ, hogy az orosz kormány eléri-e céljait.

Mit gondolsz, mik Oroszország céljai?

Elsősorban a fekete-tengeri flotta helyzetének a biztosítása. Ez ugye most már biztosított [Krím annexiójával]. Azonban Putyin elnök a Szovjetunió felélesztésére irányuló terveiről sem szabad megfeledkeznünk. Látjuk, hogy most a gazdasági integráción van a hangsúly, a politikai még várat magára… Ukrajna és Grúzia az a két állam, amely leginkább nyugatbarát politikát folytat. Grúziát még „elengedheti” Moszkva, de Ukrajnát semmiképp. Oroszország minden eszközt felhasznál arra, hogy Ukrajnát a polgárháború előtti pályára terelje. Ez szerencsére lehetetlen.

Beszéljünk a jelenlegi helyzetről. Szerinted milyen hatása lesz a társulási megállapodásnak Ukrajnára nézve?

Az ukrán gyártóknak rövid időn belül meg kell találniuk a piacaikat, nagyon gyorsan kell reagálniuk a megváltozott helyzetre, különben még odahaza is nehéz helyzetbe kerülnek. Azt is tudni kell, hogy az ukrajnai termékek jelentős része nem felel meg az európai uniós szabványoknak, ezért rendkívül nehéz idők várnak az ukrán gazdaságra…

Milyen információforrásokat tartasz megbízhatónak az eseményekkel kapcsolatban?

Több forrást is figyelek: orosz, ukrán, angol hírportálokat böngészek, a szüleimtől is sok információt kapok az aktuális helyzetről. A BBC oroszországi portálja, az ukrán Korrespondent.net, a DailyMail.co.uk, a Telegraph.co.uk és az ukrán tévécsatornák azok a források, ahonnan információt szerzek.

Érdekes, hogy a négy forrásból, amit említettél, három brit. Nem túl egyoldalúak az információk?

Szerintem objektív képet nyújtanak. Legalábbis az az információ, amit tőlük kapok, összecseng azokkal a hírekkel, amit a szüleimtől hallok.

Mit gondolsz, a sajtó mennyiben járul hozzá a feszültség szításához?

Nem a sajtó a felelős a kialakult helyzetért. De az igaz, hogy sokszor olyan riportokat látok, amik erős negatív érzelmeket váltanak ki belőlem.

Helyesnek tartod azt, hogy az orosz tévécsatornák adását megszüntették Ukrajna területén?

Nem tartom helyesnek, de a jelenlegi helyzetben erre szükség volt. Sok téves információt adnak le, megzavarják a nézőket, pedig az ukránoknak összefogásra van szükségük.

A sajtónál maradva, sokszor hallhatjuk vagy olvashatjuk, hogy valójában az egész konfliktus hátterében Oroszország áll. Ez helytálló információ? Ha nem, akkor milyen szerepe van Oroszországnak a konfliktusban? („hivatalosan”)

Szerintem igen. Oroszország az egyetlen haszonélvezője a mostani konfliktusnak. Elég ha a Krím félszigetre gondolunk…

Mely eseményre vezethető vissza az ukrán konfliktus kezdete?

A vilniusi csúcs és társulás meghiúsulása váltotta ki a tömegmegmozdulásokat. Az elnököt már azelőtt sem szerették, csak egy szikra kellett. Yanukovych lemondására már nem emlékszem pontosan. Azután nem sokkal felgyorsultak az események: jött Krím annexiója, az foglalta le a médiát, közben pedig Donyeck és Luganszk megyékben az orosz csapatok nyertek teret.

Az elmúlt pár hét eseményeit tekintve, szerinted mennyire nevezhetőek hatékonynak az Európai Unió által meghatározott Oroszországot sújtó gazdasági szankciók? Az újabb EU-s szankcióknak milyen lehetséges következményei lehetnek? 

Az, hogy az oligarchákat vették célkeresztbe, helyes döntés volt. Szerintem ők Putyin kormányzatának az alapja. Azonban a szankciókat orosz vállalatokra is ki kellett terjeszteni, csak így érhettek el eredményt. Az újabb EU-s szankcióknak, az európai államok egységes fellépése mellett, komoly következményei lehetnek. Az energetikai szektort Putyin legszűkebb környezete irányítja, ezek az emberek komoly befolyással rendelkeznek az elnökre, meghátrálásra bírhatják.

Szerinted a szankciók meghatározásánál mennyire lényeges az amerikai fél álláspontja? Valóban a gazdasági szankciók nevezhetőek a legjobb megoldásnak Oroszország „büntetése” céljából?

Washingtonnak kellett először lépnie, Európa túl gyenge volt ehhez. De a szankciók konkrét célpontjait már az európaiak döntötték el. Ez egyértelmű. Szerintem ezek hatékonyak voltak, mert láthattuk, hogy a diplomáciai tárgyalások kerültek középpontba, nem pedig a harci cselekmények. Ha Moszkva nem látta volna Brüsszel határozottságát, nem született volna meg a tűzszüneti megállapodás.

Van esetleg ismerősöd Donyeck vagy Luganszk térségéből? Ha igen, tudsz esetleg információt arról, hogy milyen konkrét atrocitások érték őket a konfliktus kezdete óta?

Egy közeli barátom szülei donyeckiek. Ők már a polgárháború kezdeti szakaszán kárpátaljai rokonaikhoz költöztek. Igazából a menekültek többsége a rokonaihoz költözött. Atrocitások nem érték őket, de az ott maradt lakosokat sem. Az ukrán hadsereg nem bántalmazta a civileket, csak a szeparatistákat, de ez minden háborúban így történik. A civileket inkább a szociális problémák és az élelmiszerek megdrágulása sújtja.

1. kép: Vladimir Yaitskiy http://bit.ly/1vg7Kgk

2. kép: Tjebbe Van Tijen CC BY-ND 2.0 http://bit.ly/1xlUjhY

Az interjúban leírtak nem tükrözik a görbE Uborka blog álláspontját, azokért a görbE Uborka szerkesztősége nem felelős.