Mikor lesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdagabb Londonnál?
Az Európai Unió a világ egyik leggazdagabb térsége, mégis egyes régiói között óriási az egyenlőtlenség. Míg a leggazdagabb (Belső-London) térségben az EU átlag 325 százaléka volt az egy főre jutó bruttó össztermék, addig a legszegényebb (Severozapaden, Bulgária) régió csak 30 százalékos mutatóval rendelkezik e téren. Hogyan egyeztethető össze ez a hatalmas eltérés az Unió integrációs és felzárkóztatási politikájával? Miként hidalhatóak át ezek a szakadékok a tagállamok között?
A regionalizmus lényege az európai integrációban az, hogy a gazdagabb régiók támogatják a szegényebb régiókat, ami a pénzügyi szolidaritást és a gazdasági integrációt is elősegíti. A regionális politikának köszönhetően ezek a régiók könnyebben kiaknázhatják a rendelkezésükre álló gazdasági lehetőségeket, ezáltal hozzájárul a tagállamok között, és az egyes tagállamokon belül tapasztalható egyenlőtlenségek felszámolásához. Az Európai Unió a költségvetésének kicsivel több, mint egyharmadát a regionális politikára fordítja, amely a regionális és városfejlesztés, valamint a növekedés serkentése terén az EU legfontosabb beruházási politikája. Az évek során az Unió számtalan projektet társfinanszírozott a tagállamok mindegyikében, aminek a polgárok és a vállalkozások egyaránt hasznát látták. Jelenleg a teljes EU büdzsé 2014-2020 között 1082 milliárd euró, ennek egyharmadát (351,8 milliárdot!) a regionális politikára fordítja az Unió.
Azonban, hogy az érem másik oldalát is megnézzük: az integráció erősödése, a szabad áru-, tőke- és munkaerő-áramlás növeli a területi különbségeket, a növekvő területi különbségek pedig az integráció ellen hatnak. Bár első olvasatra paradoxonként hathat a mondat, de azt egyértelműen mutatja, hogy az integráció elmélyítése együtt kell, hogy járjon a regionális különbségek mérséklésével. Az Európai Unió kibővítése 2004-ben, majd 2007-ben és 2013-ban természetesen a területi egyenlőtlenségek növekedésével járt, amelyek a területpolitika jelentőségét is növelték.
A fejlettségi különbségek jelentős területi aránytalanságot produkálnak az életkörülményekben is, az életminőség szélsőségesen kedvezőtlen állapota pedig veszélyezteti az ország gazdasági és szociális egységét, végső soron kedvezőtlenül befolyásolja a politikai viszonyokat is.
Régiónként az EU-átlaghoz viszonyított GDP-arány
Írországnak sikerült!
A mai Írországot sokan a „kelta tigris” névvel illetik, utalva a délkelet-ázsiai, „kistigrisek"-ként emlegetett, világszerte csodált gazdasági sikereket elért országok teljesítményével való hasonlóságra. Írország a kilencvenes években látványos gazdasági növekedést produkált, amely kiegészülve az életszínvonal lényeges emelkedésével, az egészségi állapotra és a jólét egyéb területeire vonatkozó mutatók javulásával, a lakosság iskolázottságának, szakképzettségének és a kultúra általános színvonalának növekedésével, azt is lehetővé teszi, hogy az országot az Európai Unió „gazdasági bajnokának” nevezzük. A regionális politikának vannak sikertörténetei, mint Írország esete, amely GDP-je 1973-ban az EU átlag mindössze 64%-a volt, ami aztán 1988-ra 66%-ra változott, majd a kohézió segítségével tíz év alatt 108%-ra növekedett. 2013-ra Írország GDP-je az EU átlag 130%-ára nőtt. Regionális politika nélkül talán ma Írországból járnának az emberek dolgozni Lengyelországba és Magyarországra, nem pedig fordítva. Ez azonban hosszú folyamat volt, az EU-ban töltött első 10 év nem hozott nagy változást, igaz azonban, hogy ebben az időben az erre felhasználható pénzek rendkívül kevés részét hívta le az ország.
Samuel Beckett híd. Az Európai Unió által is finanszírozott projekt, amely Dublin nevezetessége is egyben
Calabriának nem sikerült...
Vannak területek, ahol az EU-s pénz sajnos nem segít sokat. A dél-olaszországi Calabria régió, amelyet hiába támogat az EU a regionális politika kezdetétől kiemelten (fontos megjegyezni, hogy ez volt az egyetlen valóban visszamaradott terület az Európai Unió megalakulásakor), mégse indult el a fejlődés útján. A támogatási pénzek meg nem érkezése, a névről nem túl ismert, ám sokak szerint a világ legnagyobb bűnszervezete, a 'Ndrangheta jelenléte, valamint a kimagaslóan magas elvándorlási arány Észak-Olaszországba, és a sok megalapozatlan beruházás/korrupció rányomta a bélyegét a legszegényebb olasz régióra. A munkanélküliség az itt élők csaknem 1/3-át, egészen pontosan 27%-át érinti.
A korrupció a közlekedési beruházásokon érezteti igazán hatását Calabriában
Szabolcs megye?
„Mikor lesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdagabb Londonnál?”, áll a címben a kérdés. Minden valószínűség szerint nem a következő pár évben kerül erre sor. Fontos megjegyezni azonban, mint kevésbé fejlett régió, amely nem éri el az EU-s GDP átlag 75%-át (körülbelül 30%-át éri el, így az EU egyik legszegényebb régiói között van), nagy támogatásra jogosult: a regionális alap több mint felét az ilyen, elmaradott régióknak adják. Reméljük, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Írország példáját követi, amely elképesztő számokkal mutatja a regionális politika sikerét, és nem az olasz Calabriáét, amely csigalassúsággal fejlődik az utóbbi évtizedekben.
Végezetül a regionális politika keretében támogatott projekteknek köszönhetően több millió új munkahely jött létre, több ezer kilométernyi új út, illetve energetikai és széles sávú összeköttetés épült ki az Unióban. Ugyanakkor jelentős beruházások valósultak meg a kutatás és az innováció terén, kisvállalkozások és vállalkozók jutottak finanszírozáshoz, támogatásban részesült számos új megoldás kifejlesztése a megújuló energia használata és az energiahatékonyság terén, védelemben részesültek az európai kulturális örökséget alkotó értékek, a természeti szépségű területek, beindult a növekedés a ritkán lakott térségekben és az Unió legkülső régióiban. Általánosságban mondhatjuk, hogy eddig az EU regionális politikájának köszönhetően az EU-n belüli országok közötti egyenlőtlenségek valóban csökkentek, az országon belüli régiók között azonban csak minimálisan. Ha ez a tendencia nem változik, Szabolcs megye felzárkózása csak Magyarország felzárkózásával egy időben fog eljönni.
Draskóczy Dániel
Forrás:
A régiók szerepe a bővülő Európai Unióban (szerk.: Horváth Gyula), [2000] Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs
http://ec.europa.eu/budget/mycountry/HU/index_en.cfm
http://www.telegraph.co.uk/finance/financialcrisis/11221427/EU-budget-what-you-need-to-know.html
http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tec00114&plugin=1
http://europa.eu/pol/pdf/flipbook/hu/regional_policy_hu.pdf
http://ec.europa.eu/regional_policy/en/funding/available-budget/
http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do
