Bejegyzésünk témáját egy aktualitás szolgáltatja, ugyanis alakulóban van az Európai Bizottság. Nézzük meg, először a biztosok személyétől függetlenül, hogyan is választják a Bizottságot.
Először is, fontos megjegyezni, hogy az „Európai Bizottság” kifejezés három szintre is utalhat:
- magára a 28 biztosra,
- az intézmény egészére,
- valamint az állandó személyzetre.
A Bizottság szerkezeti felépítésében a legfelsőbb szinten a Biztosok Kollégiuma található, amely felelős a politikai döntésekért és tevékenységekért. A Biztosok Kollégiumának 28 tagja van, akiknek a megválasztása jelen cikkünk témája. A Biztosok Kollégiumába minden tagállam egy-egy biztost jelöl, így jön ki az előbb említett 28 tag.
Ábra: Eurologus http://bit.ly/1tfn4Ks
A Bizottság elnökét az Európai Tanács nevezi ki, minősített többséggel. Az Európai Tanács a tagállamok állam- és kormányfőiből áll, akiknek politikai tárgyalásai alapján dől el, hogy ki töltheti be a Bizottság elnöki tisztségét. Az elnökjelölt személyét az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Sőt a Lisszaboni Szerződés alapján az európai parlamenti választások eredményeit is figyelembe kell venni, ami azt jelenti, hogy a legtöbb képviselői helyet szerzett pártcsalád terjesztheti elő javaslatát. Ezért is jelent meg az idei európai parlamenti választási kampányban az „Ez most más” szlogen.
Az európai parlamenti választások után 6 hónap áll rendelkezésre, hogy az új Biztosok Kollégiuma megkezdhesse működését. A biztosok mandátuma 5 évre szól.
Hogyan dől el, kik lesznek a biztosok?
Minden tagállam jelöl egy személyt, az adott tagállam jelöltje pedig az aktuális kormányzó többség függvénye. A tárcákat a megválasztott elnök osztja szét a jelöltek között. A hatásköri területek kiosztása sok mindentől függ, például a tagállami befolyástól, a biztosjelölt személyes kompetenciáitól, vagy politikai súlyától. A jelöltek ezután a Parlament adott szakbizottsága előtti meghallgatáson vesznek részt, majd a Parlament plenáris ülése beiktatási szavazás során hagyja jóvá a Biztosok Kollégiumának egész testületét. Végül a Tanács is szavaz, és minősített többséggel nevezi ki a testületet.
A Bizottság elnöke 2004-től 2014-ig, azaz két cikluson keresztül José Manuel Barroso volt, ő határozott arról, hogy a magyar biztos 2004-2009 között Kovács László legyen, aki az adózás és vámunió területéért felelt, majd 2010-2014 között Andor László, aki pedig a foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadásért felelős biztos volt. A most felálló, Jean-Claude Juncker vezette Bizottságban Navracsics Tibor valószínűleg az oktatásügy, kultúra, állampolgárság és ifjúságpolitika portfólióját kapja, de ezt még a Parlamentnek jóvá kell hagynia.
A biztosok megválasztása távoli dolognak tűnik, viszont az európai polgárok több ponton is beleszólhatnak a Bizottság irányvonalának meghatározásába. Először is, a biztosjelöltek kiléte a tagállamokon belüli politikai folyamatok eredménye. A Bizottság elnökének személyére pedig a közvetlenül megválasztott Európai Parlament is hatással van. Továbbá, a Bizottság egészét az általunk megválasztott kormány, illetve államfők hagyják jóvá.
Fotó: Laura Marie http://bit.ly/1u76SIW
