A tagállamok az uniós csatlakozással valóban lemondanak hatáskörük egy részéről, és azt az EU-ra átruházzák. A következő hatáskörök (ún. kompetenciák) léteznek:
A világban és szomszédságunkban kialakuló katonai konfliktusok sokkolóan hatnak a világ és Európa közvéleményére, különösen a korábban szovjet érdekszférába tartózó országokban keltenek aggodalmakat. Sokan érezhetjük joggal azt, hogy miközben az EU a világpolitika meghatározó szereplőjének állítja be magát, valójában fogatlan oroszlán. Mit is ér az Unió, ha valójában éppen ilyen stratégiai fontosságú területeken nem tud erőteljesen fellépni?
Az integrációnak több szintje ismert: a felek közötti kapcsolat mélysége szerint definiálhatjuk azt. Balassa Béla a Theory of Economic Integration című, 1962-es könyvében határozta meg az integráció szintjeit a szabadkereskedelmi övezettől a politikai unióig bezárólag.1 Ezek között foglal helyet a gazdasági unió.
A gazdasági unió közös piacot jelent, közösen meghatározott gazdaságpolitikával, ezért a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) létrehozása fontos lépés az Európai Unió további mélyítése felé. A folyamat 1957-ben, a Közösség megalapításakor indult el.
Egy folyamatosan felszínre törő téma a nők szerepe a politikában. „Kevés a nő, kvótára lenne szükség, de akkor lehet, hogy olyan kompetens férfiak szorulnának ki a fontosabb pozíciókból, akikre szükség lenne…” – röviden tömören ilyen érvek-ellenérvek szoktak felmerülni akkor, amikor a nők politikai szerepvállalására terelődik a szó.
Ebben a bejegyzésben mi nem is foglalkoznánk a hazai helyzettel, hiszen az egy kicsit csúfosan néz ki, és akkor most a parlamentünk összetételére, és nem a kormányunkéra gondoltunk.
Viszont hogy áll mindezzel az EU?
Skócia lakossága nyugodt. Békésen folyik az élet, az emberek munkába, iskolába járnak. Ez a helyzet a népszavazás után szűk egy hónappal. Ugyanakkor elképzelhető, hogy sok minden átalakul majd a kiválás elutasítása ellenére is, hiszen a brit kormány tudja, a skótok változást akarnak. Nézzük, milyen újítások várhatók 2014. szeptember 18-át követően.
Az európai parlamenti képviselők a Parlamenten belül képviselőcsoportokat, más néven frakciókat hoznak létre. Itt nem a nemzeti hovatartozás, hanem a politikai meggyőződés a döntő, a felszólalási időt pedig az alapján osztják szét a frakciók között, hogy hány képviselőt számlálnak. A képviselőcsoport megalakításának két feltétele van:
A képviselők hét frakcióban foglalnak helyet. Egyik frakciónak sincs abszolút többsége házon belül, így együtt kell működniük.
„Az EU mindent leszabályoz, ha kell, ha nem, mi pedig elfogadjuk." Ismerősen hangzik, ugye? Pedig ez azért nem egészen így van. Először is tisztázzuk, hogy az uniós jog nem csak kötelező erejű jogszabályok tengere. A kép sokkal árnyaltabb.
Egy uniós jogszabály lehet:
Javában zajlik a biztosjelöltek meghallgatása az EP-ben, és nem mondhatnánk, hogy a Juncker-kabinet felállásához egyenes, vagy épp könnyű út vezetne. Az EP múlt héten nagyot ment. És folytatja.
Eleve úgy indult a hét, hogy az EP öt biztosjelöltet tartott bizonytalanságban: a francia Moscovici, a cseh Jourova és a brit Hill esetében úgy tűnt, az EP kifejezetten szakmai fenntartásokkal élt, míg a spanyol Canete esetében már elvi (és politikai) a fenntartás. Klímaváltozás ellen olajipari cégekkel valóban nehéz harcolni, na. Az ötödik gyenge láncszem a magyar Navracsics Tibor, akit mind szakmai, mind politikai kritika is ért.
Azt már bizonyára sokan hallottátok, hogy Magyarországon az elmúlt 10 évben rengeteg közintézmény, kórház, iskola, műemlék, út, csatorna- és tömegközlekedési hálózat, és még sorolhatnánk, mi került felújításra. Javarészt uniós pénzből.
Azonban azt is sokat hallani, hogy az emberek nem értik, miért van szükség új Zeneakadémiára, vagy főterekre, kalandparkokra, mikor sok családnak még rendes étkezésre sem telik. Az emberek nem laknak jól a főterekkel, vagy egy-egy műemlék szép, új homlokzatával. Sokan teszik fel a kérdést: miért nem élelmiszert ad az EU?
Hát, valójában azt is ad.
Az európai szemeszter röviden a gazdaságpolitika évente ismétlődő ciklusát határozza meg.
De mit is jelent ez pontosan?
Az Európai Unió tagállamai kötelezték magukat arra, hogy az Európa 2020 stratégia minden pontjának eleget tesznek. Ezek eléréséhez különböző nemzeti célokat határoztak meg, amelyek elősegítik a közös, európai szintű célkitűzések sikeres megvalósulását. Ennek érdekében hozta létre a Bizottság az európai szemesztert.