Február 21-én megszületett a Brit-EU megállapodás, amelyben a felek hét kérdéses pontról tárgyaltak. David Cameron elmondta, bár annak ellenére, hogy a kabinet tagjai között megoszlanak a vélemények, ő teljes mértékben Nagy-Britannia jövőbeli tagságát fogja támogatni. Az elfogadott Európai Tanács Nyilatkozat azonban csak akkor válik hatályossá, miután a britek június 23-án szavaznak Nagy-Britannia EU-tagságáról, ezután következhet majd a végrehajtás.

A politikai korrektség (Political Correctness, továbbiakban PC) az 1970-es évektől kezdődően terjedt el, azonban gyakori kifejezéssé csak a 20. század vége után vált. De mit is takar ez az elv, ami miatt az amerikai Ivy League elitegyetemek diákjai egyre gyakrabban tüntetnek?

December 15-én tartották az új e-Kormányzati Akcióterv harmadik vitáját Brüsszelben, amely meghatározta a fő irányvonalakat az internet és egyéb információs, valamint kommunikációs technológiák (ICT-k) közigazgatási elterjesztésében mind tagállami, mind uniós szinten 2020-ig. Az e-Kormányzat, azaz az internet és egyéb modern technológiák alkalmazása a tagállamok közigazgatásában egyesek szerint teljesen átszabhatja a jövő államainak képét. Az Európai Unió több nagy horderejű programmal igyekszik az államokat arra bíztatni, hogy átlépjenek a digitális korszakba. Az alábbiakban az e-Kormányzat általános jellemzőit, valamint az EU eddigi, e-Kormányzattal kapcsolatos lépéseit tekintjük át, azok minden előnyével és hátrányával együtt.

COP 21

195 ország számára elfogadható, történelmi megállapodás született Párizsban az ENSZ 21. klímakonferenciáján. A tárgyalássorozatra november 30. és december 12. között került sor, a Párizs melletti Le Bourget-ben. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tárgyalás után nyilatkozott és az Európai Unió eddigi példamutató harcát méltatta, amit a klímaváltozás elleni küzdelem során elért, valamint kiemelte, hogy a megállapodás ezt jól tükrözi az egész világ számára. Nyilatkozata végén elégedetten tette hozzá: „Mindannyiukra büszke vagyok!”

2015. november 13-án hat helyszínen történt terrortámadás Párizs szívében, ami a legnagyobb merénylet volt a 2004-es madridi robbantások óta, és amit Párizs a II. világháború óta átélt. A francia fővárosban az idei évben ez volt a második terrortámadás, legkevesebb 130 halottat és több, mint 352 sebesültet hagyva maga után. Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget a merényletekért.

Az emberek szabad mozgásának elősegítése már a kezdetektől fogva fontos szempont volt az európai integráció történetében. A legnagyobb előrelépést az jelentette, amikor 1985-ben öt tagország – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és Németország – eldöntötte, hogy létrehoz egy olyan területet, ahol nincsenek nemzetközi határok.

Mikor lesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdagabb Londonnál?

Az Európai Unió a világ egyik leggazdagabb térsége, mégis egyes régiói között óriási az egyenlőtlenség. Míg a leggazdagabb (Belső-London) térségben az EU átlag 325 százaléka volt az egy főre jutó bruttó össztermék, addig a legszegényebb (Severozapaden, Bulgária) régió csak 30 százalékos mutatóval rendelkezik e téren. Hogyan egyeztethető össze ez a hatalmas eltérés az Unió integrációs és felzárkóztatási politikájával? Miként hidalhatóak át ezek a szakadékok a tagállamok között?

Safe third countries

Szerbiát, idén júliusban a Magyar Parlament nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánította, mint ahogy az Unió tag és tagjelölt országait is, kivéve Törökországot. Ennél a kijelentésnél találkozhatott először a köztudat a „safe third countries”, avagy a „biztonságos harmadik ország” kifejezéssel. A továbbiakban bemutatásra kerül, hogy mit is jelent a migráció szempontjából ez a három szó.

A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) nem alkalmazza az úgynevezett dublini rendeletet a Szíriából érkezettek esetében, azaz – bár megtehetné – nem küldi vissza a menekülteket abba az EU-s országba, ahol beléptek az unió területére. Ez közel 44 ezer menekültet érint már most és ez a szám minden bizonnyal tovább fog emelkedni. Mi az oka, hogy Németország hatályon kívül helyez egy EU-s rendeletet? Pusztán jóindulatból? Vagy más is van a háttérben?

Lassan a 2015 közepére tervezett próbafázisához érkezik az Európai Bizottság „SmartBorders” („Okos Határok”) programja, amelyet még 2013 februárjában kezdeményezett Cecilia Malmström, az EU akkori belügyi biztosa. A program egy nagyban elektronikus adatbázisokra épülő regisztrációs rendszert kíván létrehozni, amelynek köszönhetően gyorsabban és hatékonyabban lehet majd ellenőrizni a schengeni határokon kívülről érkező utasokat. A rendszert sok emberi jogi szervezet bírálta, mivel szerintük az megsérti az emberi méltósághoz való jogot, ráadásul drága is, és korábbi tapasztalatok szerint sokszor az ilyen jellegű rendszerek nem mindig térítik meg a beléjük fektetett pénzt és energiát.